Sunshine, boogie

Ahogy hallom, otthon beköszöntött a szürke, hideg ősz. Vicces, hogy itt viszont egyre szebb az idő. Ragyog a nap, jó meleg van – mi se tudtunk megmaradni a négy fal között.Az iskola itt is szeptember elsején kezdődik – tehát holnap. De nem nekünk. Mi ugyanis még mindig várunk a hivatal levelére, hogy hová is osztották be a lányokat (és erősen keresztbe tesszük az ujjunkat, hogy egy suliba kerüljenek!) Mivel előre megmondták, hogy pár nap késéssel

[ Read More ]

A sötét oldal

Hogy senki ne vádolhasson elfogultsággal, összegyűjtöttem azokat a dolgokat is, amelyeket annyira nagyon nem kedvelek itten a briteknél.Ügyintézni Magyarországon sem éppen leányálom, de itt, Angliában valahogy még körülményesebbek a dolgok. Kezdjük a bankszámlánál. Ennek elintézése itt életbevágóan fontos dolog, mert a lakás számláit csak átutalással lehet kifizetni. De az angol bankszámla nyitásához rendelkezni kell angol címmel. Ennek bizonyításához

[ Read More ]

Brit ízek

Életem nagy részét Budapesten töltöttem, és imádom Magyarországot. De csak itt, kicsit eltávolodva a hazaiaktól kezdek rájönni, hogy bizony nagyon is undok nemzet vagyunk. A régi beidegződéseket nehéz letenni, ezért pattogósan szállok fel a buszra, figyelek, nehogy a babakocsival útban legyek bárkinek is, gyorsan pakolom a futószalagra, amit venni akarok a boltban, és alapvetően meghúzom magam. Hiszen ha otthon nem így teszek, az biztos, hogy hamar

[ Read More ]

London Bridge is falling up!

A londoni kirándulás után hazafelé a vonaton végig ezt dalolták a gyerekek. Bár nyelvtanilag nagyon is helytelen a mondat, és szigorúan véve értelmetlen is, amikor megpróbáltam kijavítani a dalszöveget, ők elmagyarázták, hogyan is értik a dolgot. Mert amikor a Tower Bridge felnyílt, hogy átmehessen alatta egy nagy hajó, akkor igenis "fall up" történt. Voltaképp örülök annak, hogy az angoljuk ilyen gyorsan fejlődik. És kicsit irigy is vagyok rá,

[ Read More ]

Anya, ezt nem fogják elhinni otthon!

Sikította a lányom boldogan, amikor egy másfél méteres teknős átúszott a fejünk fölött. Nagy élmény volt látni az őszinte örömét, de a birminghami kirándulás nem csak ezért volt igazi élmény. Végre megjött a szép idő, szikrázott a napfény és együtt volt a család. Merthogy ez utóbbiból itt sem jut annyi, mint szeretnénk.Jajj, de jó neked, most vásárolhatsz egy csomó dolgot! - írta a nővérem, és bizony ez a mondat elgondolkodtatott. Olyan jó is ez?

[ Read More ]

Minden más

A nyelvtudáson kívül azt reméltem, hogy Anglia színessége egy fontos dologra is megtanítja majd a lányaimat. A másság elfogadására. Már most látom, hogy ehhez a legjobb helyre jöttünk.Hogy Angliában milyen sok külföldi él, eddig is hallottuk – de egészen már ezt személyesen is megtapasztalni. A mi utcánkban egymást érik az arab, pakisztáni, indiai boltocskák. Egzotikus illatú fűszerekkel, soha nem látott gyümölcsökkel és zöldségekkel, selyemszáriba

[ Read More ]

Ess, eső ess!

Aki most otthon a 32 fokban izzad, talán irigyel is minket azért, mert itt nyoma sincs a nagy hőségnek. Az augusztusi nagy melegből itt, Angliában azonnal a novemberi esőzésbe csöppentünk.Bevallom imádom az esőt. A párás levegőt, a vizes fű illatát és a sejtelmes vizes fényeket. Az már most nagyon jól látszik, hogy ezt a perverziómat itt nyugodtan kiélhetem. Mert az elmúlt napokban többször áztunk meg, mint otthon egy év alatt. Ez nem lepett meg,

[ Read More ]

Édes új otthonunk

Mindig tudtam, hogy a férjem nagy pszichológus, de azért sikerült Coventrybe érve újra meglepnie.Mindenki azt mondta eddig nekünk, hogy az angol ingatlanok egyszerűen rémesek. Drágák, kicsik és lelakottak. Így az eredeti álmainkból (miszerint legyen erkély vagy kert, több szoba, világos, liftes) gyorsan leadtunk mire a férjem nekilátott albérletet keresni. Én egyet szögeztem le: ne legyenek benne bogarak. És azt hiszem ebből nyilvánvaló, hogy nagy

[ Read More ]

5 bőrönd, 4 hátizsák, 3 gyerek, 2 felnőtt, 1 babakocsi

A költözés utolsó napjai igazán zsúfoltan teltek – blogcímek és témák kavarogtak a fejemben, mint a „Fagylalt reggelire” ami a hűtő kiürítésének boldogságos pillanatairól szólt volna. Vagy az „Őrangyal a Balatonnál” ami arról, hogy a húgom az utolsó napokban lejött, és segített összepakolni. De lett volna még egy blogbejegyzés „Találkozások” címszóval is, amelyben le akartam írni, milyen klassz dolog egy jó kávézóban összefutni régi jó barátokkal

[ Read More ]

Burokban

A húgom szerint az én gyerekeimnek nagyon jó, mert nincs semmi gondjuk. Bár ellenvetéseim lettek volna, legbelül mégis nagyon büszkén húztam ki magam. Ezek szerint eddig sikerült, amit akartam: burokban tartani a lányaimat.Hatszáz forint öt percre. Ennyit kérnek a keresztúri strandon azért, hogy ilyen nagyon is valóságos burokba kerülhessen az ember. Aztán nem számít, hogy mi történik vele - bármerre is esik, a lágy labda felfogja a kemény ütéseket.

[ Read More ]

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...