#Post Title #Post Title #Post Title

Karácsonyi toplista


Minden évben óriási fejtörést okoz, mit is kapjanak a gyerekeink karácsonyra. Egyrészt mert mindenük van, hiszen ha valami jót látunk, azt év közben is megvesszük, és mivel vigyáznak a játékaikra, jó minőségek, azok ritkán kerülnek ki a házból. Arról nem is beszélve, hogy a nagylányom már 12 éves - 12 év karácsonyi, húsvéti, szülinapi ajándéktömege gyűlt fel már nálunk, teljesen megtöltve két teljes háztartást, egyet itt Angliában, egyet meg otthon. 

Szóval az én három gyermekemnek nincs oka panaszra, ha játék kell, az bőven van. Ráadásul pár havonta ellátogatunk a helyi bolhapiacra is, ahol fillérekért (és ezt szó szerint kell érteni) tudunk venni mindenféle nagyon jó minőségű játékot. Főleg könyvebe és társasjátékokba szoktunk itt beruházni. Bevallom, minden alkalommal jóleső öröm fog el, amikor egy boltban 15-20 fontba kerülő társast kikotrok a pult alól 1-2 fontért, vagy egy boltban 7-8 fontba kerülő könyvet 50 pennyért, esetleg 20-ért.
De hát nincs mese, karácsonykor mégiscsak kell valami a fa alá, akkor is, ha szükség nincs már rá. Mert szükség az soha nincs, vágy azonban mindig van, és kivánságlisták nálunk is készülnek. Csak hát ezekkel a listákkal mindig baj van. A gyerek ritkán tudja, mit is akar igazán. Ők még könnyen befolyásolhatóak a reklámok, meg a kortársak által. Ha rájuk bíznám a választást, drága ám vacak játékok tömege kerülne ilyenkor a házba, amikre hamar ráunnak. Így hát okosan kell egyensúlyozni egy szülőnek, mit is választ. 
Borsika lányom különösen nehéz eset nálunk - merthogy neki aztán vannak kívánságai. Az ő listája végtelen, ám azon csupa olyan dolog van, amit mi nem feltétlen akartunk valóra váltani. Mert értem én, hogy a gyerek gólyalábra vágyik, de hol a fenébe fog vele mászkálni és mikor? És hol fogjuk tartani? És azt is megértem, hogy ha a National Geogfaphic Kid hirdetésén felbuzdulva örökbe akar fogadni potom 50 fontért (15 ezer Ft!!!) egy delfint, de kétlem, hogy valóban boldog lenne, ha csupán egy erről szóló oklevél kerülne a fa alá, arról nem is beszélve, hogy milyen örökbefogadás az, ahol nem is látja magát az állatot, és bevallom, nekem komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban is, hogy valóban az állatok kapják ezt a pénzt, nem a szervezet vezetője vesz belőle sportautót magának.
Aztán ott vannak az elkerülhetetlen elektronikus cuccok - tablet, mobil, Wii játék. Persze, ezek jók és kellenek is, és került is belőlük a fa alá, de valahogy olyan ellenérzésem van mindig, ha ilyesmit veszek a gyerekeimnek, mert ugyan látom én, hogy élvezik és szeretnek ezekkel bütykölni, meg képmutatás lenne úgy tenni, mintha nem lenne fontos része a mai életnek - de közben meg jobb szeretném, ha minél kevesebb időt töltenének ezzel a hétköznapok során, nem beszélve a Szentestéről. Milyen ünnep az már, amikor mindenki a képernyőt bambulja és piszkálja...
Szóval minden évben egyre nehezebb ajándékot venni (ilyen szempontból Bende a legkönnyebb eset, hiszen ha gurul valami, az nála már rendben van)  de közben meg élvezetes és jó munka is, mert hát játékokat venni mindig jó, különösen, ha nem kell hozzá boltokban járkálni. Idén szinte mindent online vettem meg - egyrészt sok munkám volt és nem értem rá a városban bóklászni, másrészt amúgy is a gép előtt ültem, tehát ha eszembe jutott valami, jóval egyszerűbb volt gyorsan rákeresni a neten, mint listát írni és aztán nekiindulni. Ráadásul szinte minden olcsóbb, ha így veszem meg, arról nem is beszélve, mennyivel kényelmesebb, ha az ajtómig hozzák, főleg, hogy általában ingyen teszik meg ezt a szívességet. 
A legnagyobb sikere idén nálunk ennek a fogaskerekes játéknak volt. Ez volt az első csomag, amit ki akartak nyitni, nem véletlenül, ez volt a legnagyobb csomag. De utána fél órán át nem is nyúltak máshoz, leállt az egész bontogatás. Az egész család lelkesen építette a különböző szerkezeteket, próbálgatta egymáshoz illeszteni különféle trükkös módon a fogaskerekeket, egyre magasabb építményeket alkotva. Nem volt olcsó - de szerintem ennél kisebb csomagot nem érdemes venni. Ebben 72 fogaskerék volt, 8 alaplap és több tucatnyi trükkös csatolóelem. A lehetőségek száma végtelen - látom előre, hogy ezzel nagyon sokat fogunk még játszani.
A következő nagy sikerű játék crackerben érkezett. Ebből a speciális angol karácsonyi mókából ugyanis megszámlálhatatlanul sokféle van. Az egyfontosban is megvehetjük, ahol 350 Ft-ért kapunk 6-8 darabot, de akkor abban tényleg csak a papírkorona, a vicc van, meg persze az öröm, hogy durrogtathatunk vele. Ám választhatunk luxuskivitelű, hatalmas crackereket is, amikben egészen különleges ajándék is lehet. Ezüst medálok, kézműves csokik, kristályállatkák. Játékos kedvűeknek bűvésztrökkök kellékekkel, Twister társasjáték, Activity feladvány - és persze korona és vicc. Ezek nélkül még a legelegánsabb cracker se kerülhet a boltba.
Én most idén úgy döntöttem, hagyjuk az olcsó vackot - vegyünk olyat, amivel igazán jót tudunk majd együtt játszani karácsonykor. Egy zenei crackert rendeltem a neten. Az óriási, szaloncukorra emlékeztető csomagokban egy-egy kisharang volt, összesen nyolc, azaz egy oktáv. Mindegyik más színű, más hangú és mindegyiken más szám volt, egytől nyolcig. Kaptunk hozzá egy számokkal ellátott kottát egy karmesteri pálcát is.  Igazán jól szórakoztunk azon, hogy megpróbáltuk előadni a különböző karácsonyi dalokat csengőkisérettel. Kiderült, hogy bizony még a felnőtteknek is nehéz két harangot kezelni egyszerre és könnyen összekeveri az ember a jobb és a balkezét. Különösen akkor vált kaotikussá minden, amikor Kisbende vette át az irányítást és vezényelte a ritmust és a dallamot. A csengők amúgy meglepően jó minőségűek, a gyerekek még ma reggel is ezzel játszottak, próbáltak különféle dallamokat létrehozni. Szóval azt hiszem, hogy ez sokáig lesz még használatban. 
Borsika lányom, aki imádja az ügyességi játékokat végül egy labdás golyópályát kapott, amit még nyáron megy barátnőmnél fedetzünk fel. Ő már akkor is hosszan eljátszott vele - és bár azóta egyszer sem említette, hogy szeretne ilyet, amikor kibontotta, közölte, hogy ez volt a szíve igazi vágya és csak azért nem került fel egy listársa sem, mert nem tudta, mi a neve. A játék szerintem amúgy zseniális - 3D-ben kell 180 lépcsőfokon átvinni a labdát, ami nagyon nem könnyű. Borsinak 40-ig sikerült eddig eljutni - nekem 15-ig. Komoly összpontosítás, kézügyesség és türelem kell hozzá.
Persze mondom, a számítógépes játék se hiányzott. Tavaly nagy-nagy sikere volt a Wii-n a Hercegnős játéknak, ahol a Disney hercegnők világába lehetett bemenni és nekik segíteni.  nagyon profin megcsinált játék volt, és a lányaim teljesen odavoltak érte. Idén a Disney Infinity volt a Wii menőség - ami ahogy én tudom a fentihez hasonló, mindenféle Disney rajzfilm-világba be lehet vele menni és te választod ki, melyik figura bőrébe bújsz. Az alapcsomagban három fiús karakter van, de persze külön pénzért lehet venni ide is hercegnőket, sőt extra erőket is. A pénzköltésnek tehát ha a játék jó, soha nem lesz vége. Ezt még csak most kezdték el kipróbálni - eddig nagyon tetszik nekik. 
A játékok közül persze mindenkinek meg lett a saját titkos kis kedvence. Bende, aki persze főleg a kerekekkel rendelkező játékok nagy kedvelője a Chuggington sorozatban látott repülő akcióhős vonattal játszott a legtöbbet. Ezt amúgy boltban még soha nem láttam, csak fém változatban - de mivel nekünk fasineink vannak, fontos volt, hogy a vonat is fából legyen és kompatibilis vele. A net természetesen azonnal megoldást nyújtott a problémára.  Emellett a beszélő autós könyv bűvölte el. Szerintem a Leapfrog zseniális játék. Két éve még keménytáblás, babás könyveket olvasgatta - mostanra ezt kinőtte és immáron belenőtt a nagyobbaknak való sorozatba is. Mostanában már a lányok vékonyabb oldalú könyeit szereti nézegetni - ahhoz kapott egy autósat, ami brümmög, szirénázik, elmagyarázza, hogyan működik a motor. Mivel az autós könyvek továbbra is a gyermek szívének közepén vannak, természetesen ez is óriási boldogságot okozott neki.
Bíborka lányom kedvence a hableány babacsalád lett. Számtalan ilyen kisméretű babánk van már, de soha nincs belőlük elég, mert ezekkel játszanak a legszívesebben és a legtöbbet. Ezek a figurák még pont nem voltak meg, eddig nem is láttam ilyet, szerencsés felfedezés volt, hogy most rájuk bukkantam. Aztán persze ma délelőtt bújhattam a netet, hogy pontosan melyiknek mi a neve, hány éves hanyadik testvér, merthogy ilyen információkat a doboz nem adott - de természetesen meg lehetett találni ezeket a roppant fontos információkat.
Borsika még nem próbálta ki a kedvencét - merthogy itt elég ítéletidő van, óriási széllel. A szabadtéri programok lehetősége meglehetősen korlátozott. Ez az ejtőernyővel kombinált sárkány (parakite) remélhetőleg jó móka lesz, és nem fogja felrepíteni a levegőbe.  Az övé persze kisebb, mint amit belinkeltem, de ki tudja, lehet, hogy pár év múlva már olyat kell neki vennem.
Az én kedvencem nem olyasmi, amit kaptam, hanem amit adtam. (Na jó, bevallom, azért az jó érzés, hogy végre lett egy működő telefonom, mert az előző már komolyan halódott.) Hiába no, ahogy az évek telnek, egyre nagyobb örömöt találok az ajándékok adásában, mint abban, hogy én mit találok majd a fa alatt. Annak viszont nagyon örültem, hogy sikerült az egész családot meglepnem egy speciális, karácsonyi fotókönyvvel, ahová összegyűjtöttem az elmúlt 12 év összes karácsonyi fotóját - hogyan is nézett ki a fa, hogyan örültek az ajándékoknak, miket kézműveskedtünk, miket sütöttünk, de belekerültek a téli kirándulások,  hóemberépítések, szánkózások is. Jó volt nézni, hogyan is nőttek a gyerekek, azt is, mennyiféle módon, mennyiféle helyen ünnepeltünk az elmúlt években. Minden oldalra tettem még be egy-egy kis karácsonyi mesét - így igazi, személyre szabott karácsonyi mesekönyvet kapott a család. És bár egyelőre még szerényen a fa alatt pihen (hiába no, a csilivili ajándékok jobban tarolnak, amikor előkerülnek) tudom, hogy hosszú távon nagy-nagy örömöt fog okozni a gyerekeknek.

One Response so far.

  1. khase says:

    Boldog Karácsonyt Nektek Marcsi! Marcel tavaly kapott fogaskerekes játékot, valami hasonlót, mint a Tiétek, akkor még nem nagyon érdekelte, viszont pár hónapja "rákattant" és olyan dolgokat épít belöle, az autón, repülön, mozdonyon keresztül, hogy csak lesünk :) Persze most kicsit háttérbe szorult, mert jött a felvonó, na ez ütött és mindent vitt, hihetetlen nagy sikere volt :) Húuu azért 12 évnyi fotót összegyüjteni nem lehetett semmi :)) Biztos szuper lett a könyv :)
    Békés ünnepeket Nektek! Orsi

Leave a Reply

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...