Három gyerekkel irány Anglia!

A helyzet az, hogy ma úgy ébredtem, hogy nagyon fájt a hátam. Először arra gondoltam, hogy elaludtam. Mivel Kisbende a hasamon fekve aludt hajnal óta, ez nem is lepett volna meg. De amikor kimásztam az ágyból, azt éreztem, hogy fáj a kezem, a nyakam és a derekam is. És mozgatni is alig tudom.

Hogy mindez izomláz lenne, az persze a férjnek jutott eszébe, aki azt is rögtön tudta, hogy azért fáj mindenem. Ő persze nem felejtette el, hogy tegnap milyen durván összeverekedtünk, aminek a következtében ő a padlón ütött ki. Nem is csoda, hogy fáj tőle minden izmom, mert tényleg apait-anyait beleadtam, hogy kiüssem. És ez sikerült is. Igaz, nem csak nekem. Életem 100 kilós párját még Borsika lányomnak is sikerült lenyomnia egy jólsikerült balegyenessel.
Persze nem csak verekedtünk karácsonykor, hanem eveztünk, vívtunk, frizbiztünk, teniszeztünk és repcsit is vezettük. Utóbbiban messze én vagyok a legbénább, ha nincs a katapult, akkor tucatnyi alkalommal haltam volna meg.
De a boxban jó vagyok. És ez jó érzés, még akkor is, ha csak virtuális a diadal. Mert azért ne gondolja senki, hogy a karácsony nálunk ilyen agresszív módon telt. Egyszerűen csak Wii-t kaptak a lányok karácsonyra, amiben a legjobb az, hogy többen is lehet játszani, így tényleg igazi családi időtöltés. Így hát ugráltunk, ütöttünk, ügyeskedtünk a karácsonyfa alatt és jó nagyokat röhögtünk.
Nekem kicsit felemás érzéseim vannak minden elektromos kütyüvel szemben, ami bekerül a házunkba. Az persze klassz volt, hogy a lányok visítottak a boldogságtól, amikor megkapták, mert már nagyon vágytak rá ("mindenkinek van már az osztályban!!!") - másfelől viszont már előre rosszul vagyok tőle, hogy fogjuk ezt hétközben suli után besűríteni az életünkbe, amikor ott a sport, a tanulás és sok olyan hasznos dolog, amire így se jut idő.
A világot persze nem csak én formálom körülöttük, és ez a Wii is olyan dolog, ami most nagyon divatban van, és beszélnek róla az osztálytársak, még akkor is, ha nyilván "nincs mindenkinek". De olyan ez, mint a Monster High babák, ami a második számú kedvenc lett. Ezek olyan Barbie baba-szerű figurák, ahol különböző szörnyek vannak szexi babastílusban megformálva - farkasember, zombi, vámpír, szellem. Ez tavaly is volt már mindenütt, tök olcsón - mutatták is akkor a lányok, de én úgy voltam vele, hogy a fene se vesz szörnybabát, milyen hülyeség az ötlet is. Eltelt egy év - másoknak lett, van újság, film is a babákról és most persze dupla annyiba kerül és kapni se lehet. És persze erre is nagyon vágytak és azóta le se teszik. Moralizálhatok én arról napestig, hogy szerintem mi lenne a jó ajándék - de valójában a karácsony arról szól, hogy örömöt okozzunk az ajándékunkkal, hát azt kapnak aminek örülnek. Ha ez a zombi baba, akkor legyen az.
Így akkor sem tettem megjegyzést, amikor Borsikám műkörömkészletet vett a tesójának. Ami amúgy megnyerte a harmadik legjobb ajándék címet, ami tekintve, hogy mindössze egy fontba került, mindenképp jó eredmény. Mondanom sem kell - én semmiképp nem vettem volna ilyen marhaságot a csajoknak. De megakadályozni nem akartam, hiszen nem én veszem, nem én fizetem és nem én kapom. Így fejlődik a szabad akarat és egyéni ízlés - amivel amúgy nincs semmi baj. Még akkor sem, ha persze végül nekem kell felrakni a gyerek kezére. (Szerencsére egy pillanat alatt lejött.)
Kisbende persze még nem kíván efféle extrém dolgokat: a favonat és a kismotor teljesen boldoggá tette, nem kevésbé a férjemet. Így nagy egyetértésben építgették az óriás sínrendszert és tologatták a favonatokat éjfélig. (Pasik...) Merthogy alvásról szó sem lehetett addig. Kicsit fel is borult azóta a bioritmusunk, és bár igyekeztünk, hogy kis időt a szabadban is töltsünk, ezért karácsony napján még egy nagyot parkoztunk is a gyereksereggel - de tegnap például büdöspizsamáztunk egész nap, és játszottunk a sok-sok jó kis ajándékkal, amiben azért könyv és társasjáték is volt. Ennek azonban holnap vége - mert a tervek szerint kora reggel útra kelünk, és megnézzük, hogy mit tud a híres angol leértékelés, amire egész évben várnak a népek, mert a legmárkásabb cuccokat is töredék áron lehet beszerezni. Szükségünk ugyan semmire nincs - de ünneplő ruhát, melegítőt, cipőt, farmert mindig kell venni, ahol ennyi gyerek van. Hát miért ne olcsóbban, ha lehet. Bár nekem karácsony után mindig kicsit boltundorom van, de erőt veszek magamon. :-)