Az angol iskola első két éve afféle iskola-előkészítő. Itt tanulnak meg a gyerekek olvasni-írni-számolni. De aztán harmadiktól, azaz hétéves kortól jön az igazi tudomány. Méghozzá történelemmel!
Igen, amit otthon csak ötödiktől tanulnak a gyerekek, itt már harmadikban elkezdik. Méghozzá a vikingekkel. Bíbor, mint negyedikes már a rómaiakat tanulja. Persze nagyon mesésen, sztorikkal, de mégiscsak történelem ez.
Múltkor a harmadikosok osztályában ülve láttam, hogy amit voltaképp a gyerekeknek tudni kell a vikingekről, nagyon egyszerű: honnan jöttek, miért jöttek, hogyan néztek ki, milyen istenekben hittek. Ez a lényeg. Ahhoz, hogy ezt az alaptudást megszerezzék amúgy nagyon sokféle gyerekkönyv segíti őket. Vettünk már jópárat, de szerintem messze a legjobb a Horrible Histories sorozat. (Magyarországon is megjelent már Rrrettentő töri címen, de sokkal kisebb választékban, mint itt.)
A sorozat lényege, hogy olyan apró vicces infókat mesél el az adott korról, ami felkelti a gyerekek figyelmét - hogy miért borotválták le a csirkék fenekét a középkorban, vagy melyik viking isten öltözött nőnek, mire használták a rómaiak a vomitóriumot, azaz hányodát... és még ezer ilyen teljesen rémes, néhol undi, de mindenképp meglepő tény van a könyvekben. Amit természetesen imádnak a gyerekek - de bevallom, hogy én is nagyon szívesen olvasgatom őket. Mert persze a sok dinkaság mellett millió valós tény is benne van. (Mondjuk engem meglepett, hogy Boleyn Annának hat ujja volt...)
Mi már egy csomót megvettünk ezekből, de csomót ki is kölcsönöztünk a könyvtárból, mert tényleg többszáz van. Először is, minden történelmi korszaknak saját kötete van (egyiptom, görögök, viktoránusok, tudorok stb) aztán van könyv a leghíresebb uralkodókról (Kleopátra, VIII. Henrik, I. Erzsébet) vannak emellett tudománnyal és földrajzzal foglalkozó kötetek is, útikönyvek (a rettentő London, Oxford vagy Stratford-upon-Avon) és általános történelmi könyvek is, mondjuk Anglia, Skócia, Wales és Írország történelmének fura fejezeteiről, de épp most fedeztem fel a Horrible Christmas könyvet, ami a legrémesebb karácsonyi szokásokat gyűjti össze.
A BBC-n ezt támogatandó van Horrible Histories című filmsorozat is, ahol meg is lehet nézni mondjuk hogyan terjedt a pestis (el is éneklik) hogyan díszítették levágott fejekkel a házukat a kelták vagy hogyan mumifikáltak az egyiptomiak. A gyerekek imádják, mert vicces. De közben persze tanulnak is. Igaz, nem feltétlen a legakadémikusabb tudást veszik magukhoz, de hát ez is egy mód arra, hogy felkeltsük az érdeklődésüket.
Hogy ez mennyire jól sikerül, arra itt van Bíbor házi feladata. Mint már írtam, a tavaszi szünetben egy római istenes installációt készített. Ő találta ki, hogyan kellene kinéznie, egyedül kutatta ki a neten, hogy milyen istenek is voltak az ókori Rómában, és hogyan néztek ki. Azt bevallom, hogy én találtam ki, hogy a külseje legyen vörös-fekete, mint az antik vázák, de nagyon tetszett neki az ötlet, és szintén a neten utánanézett milyen minták is lehetnek rajta. Ami még jobb, hogy simán meg is tanult az isteneket és fel is ismeri őket, ha máshol látja akkor is.
Mivel most ez a római kor fontos téma a suliban, gondoltuk nézzük meg Anglia leghíresebb római kori emlékét is, ezért a hétvégén Bathba mentünk, és megnéztünk egy épen maradt római kori termálfürdőt. Bath maga külön megér egy misét, de nekünk most csak nagyon limitált időnk volt rá. Ebbe is mindjárt két programot sűrítettünk bele.
A Divatmúzeummal kezdtünk, ami nagyon kicsi, de nagy előnye, hogy itt lehet a fürdőbe is érvényes kombinált jegyet venni. Akinek pedig van ilyen jegye, nem kell sorban állnia. (Márpedig állati hosszú sor volt.) Az mondjuk külön gyönyörűség volt a lányoknak, hogy most speciális esküvői ruha kiállítás is volt (naná) de messze a legnagyobb sikere a múlt század eleji gyerekruháknak volt, amiket fel is lehetett próbálni. Itt legalább egy órát eltöltöttünk, de így is alig lehetett őket továbbvonszolni, legszívesebben a tükörben nézegették volna magukat estig.
A fürdő sajnos önmagában egész napos program lett volna - nekünk erre most se módunk, se időnk nem volt. Elképesztően szép, és a víz még ma is folyamatosan tör föl, és jó meleg. Nagyon jó kiállítást raktak össze mellé az ott talált kőtöredékekből és régészeti kincsekből.
Nekem nagyon furcsa volt, hogy most már simán megértették a csajok az audioguide-ot, amit a nyakukba kaptak. Ez nagyon jó volt egyébként, mert külön program volt a felnőtteknek, komoly, tudományos tényekkel és egy másik a gyerekeknek, ahol egy rabszolga gyerek mesélt nekik az akkori életről. Hogy tényleg jól megértették amit hallottak onnan tudom, hogy feladatokat is kaptak, aminek a megoldását szintén ebbe a kütyübe kellett bepötyögni és a végén egy csomó mosolygóst gyűjtöttek össze.
De ami a legjobb élmény volt még a lányoknak, hogy találkoztak egy "igazi" római hölggyel, aki megmutatta nekik, hogy miből készül a sminkje, hogy készült a frizurája és hogyan él ő mostanság itten a Római Birodalomban. Tátott szájjal hallgatták a mesét, minden megszagoltak, kipróbáltak. Igazi kézzel fogható színes-szagos törióra volt. Csak kár, hogy Bath olyan nagyon messze van...
Irány Róma!
Posted by Fodor Marcsi on
- -
Nekünk is a Bath-i volt az egyik legjobb itteni kirándulásunk. A város többi része is megér egy misét. :-))