#Post Title #Post Title #Post Title

A Brownies nem (csak) csokis süti

Ez a januári évkezdés olyan érzés, mintha az ember a nyugis, karácsonyi punnyadás után hirtelen felülne egy gyorsvonatra. Minden munka, amit elhalasztott, most hirtelen a nyakába zuhan, ráadásul visszatérnek a különórák, amik a szünetben elmaradtak, így rohanás minden napunk. Persze nem mindenki bánja ezt. A lányok például örülnek, hogy végre felvehetik a karácsonyra kapott Brownies pulcsijukat a lánycserkészek találkozójára.

A Brownies ugyanis nem csak azt jelenti, hogy csokis süti, hanem azt is, hogy tündérke. Amikor a lányok először kaptak egy ilyen című könyvet akkor még nem tudtam, hogy ezzel a vásárlással egy igazi, mély és sóvárgó vágyat ültetek el a gyerekeim lelkében. Mert azóta ők is Brownies-ok akarnak lenni. Nem tündérek - cserkészek.
Egész szeptember úgy telt el, hogy megpróbáltak kideríteni, mi is a különbség a Girl Scout és a Girlguiding között. Mindkettő lánycserkész csapat, de más a holnapjuk, más a székhelyük és másféle a ruhájuk is. Ma már tudom, hogy a kettő között nincs nagy különbség. A cserkészek (scout) eredetileg fiúk voltak, majd lett egy lánytagozatuk is. Aztán egy lánycserkész hozta létre a Girlguiding szervezetet is, ami nagyjából ugyanaz, de nincs fiúrészlegük. A kicsik a Rainbow szekcióhoz tartoznak, a 8-10 évesek neve Brownies. És ilyen helyes kis egyenruhájuk van - ami amúgy állati drága és nem is túl sok helyen lehet kapni.
Még szeptemberben jelentkeztem is mindkét szervezetbe, gondolván, hogy amelyik közelebb van, majd odajárnak a lányok. Kaptam is azonnal egy visszaigazoló emilt, hogy mindjárt hívnak, és egyeztetünk. Volt is nagy öröm itthon. De korai volt még. Mert aztán sokáig nem jelentkezett egyik sem. Hetekig vártunk. Sok hétig. November vége lett, mire a reklamáló emilek után végre felhívtak. Akkor, amikor már le is tettem volna arról, hogy a lányaimból igazi kiscserkész lesz. Persze egyszerre jött meg a programjuk, és mi a Brownies csapatot választottuk. Naná.
Bevallom, én nem nagyon tudtam még akkor sem, hogy miről is szól ez az egész cserkészkedés. Úgy gondoltam, hogy kirándulnak, meg csomókat kötnek, esetleg sütiket árulnak - hát ilyeneket lát az ember az amcsi filmekben, nem? A valóság kicsit más, de nem rosszabb. A november-december nagyjából kézműveskedéssel telt, ami amúgy az én lányaimnak nagyon is tetszett. Körjátékoztak, megtanulták a Brownies esküt és általában ismerkedtek a dologgal. Valljuk be, decemberben nem is lehet sok mást csinálni. Úgy látom azonban, hogy januárban náluk is beindult az élet.
Az új év rögtön egy fergeteges kori-partival kezdődött, (igen, 10 fok van, így pulcsiban mehettek) aminek különösen örültek a lányaim, mert most végre megmutathatták valakinek, hogy milyen sokat tanultak az elmúlt hónapokban. Négy órán át voltak a jégen (kis megszakításokkal) és a végére már tényleg fájt a lábuk, de a jégből azért nem lett elegük és a többi csajjal is elég jól összebarátkoztak.
Merthogy fura módon itthon ugyan gyakran beszélnek egymás között angolul, de ha elmennek együtt valahová, akkor azért a magyar az ő közös nyelvük. Ami azért elég kirekesztő a többi gyerekkel szemben, akik ezt nem értik. Néha nagyon jó ez a másfél évnyi különbség, mert tényleg teljesen összenőttek és bárhová is veti őket a sors, mindig ott vannak egymásnak, soha nem magányosak. Számtalan táborban, szülő nélküli programon voltak már együtt és az tényleg nagyon jó, hogy nem kell egy pillanatig se aggódnom azért, hogy egyedül lesznek - másfelől néha félek, hogy talán túlságosan is összenőttek, és nehéz az ő kis kettősükbe másnak is beférkőznie. Fura módon Bíbornak mindenütt, azonnal akad úgynevezett legjobb barátnője - míg Borsi gyakran mondja, hogy neki ilyene nincs, vagy ha mégis meg kell neveznie, ki az ő "besti"-je, akkor a nővérét mondja, vagy a nővére legjobb barátnőjét, esetleg egy fiút. (Mindig mást.) Nem tudom, hogy emiatt kell-e aggódnom. A suliban mindig azt mondják, hogy vannak barátai, nincs egyedül soha. És tényleg van olyan is, hogy valakinek nincs igazi lánybarátnője egész életében, nem feltétlen katasztrófa ez.
Mindenesetre most a Brownies-ok irányába is nyitottak és ma megvolt a következő nagy programjuk is, a powpow (azt hiszem így írják....) amiről már olvastak a könyvükben és ami a Brownies-ok éves "közgyűlése" ahol elhatározzák/megbeszélik, hogy mit is fognak csinálni ebben az évben, miközben pizzát esznek az egyik vezetőjük lakásán. Igazi party hangulat volt és nagyon lelkesen mesélték, hogy mi mindent fognak csinálni. Lesz táboruk, lesznek színházi előadások, és valami pónilovaglást is emlegettek. És még csak most kezdődött a hét...

4 Responses so far.

  1. zsuzsi says:

    A cserkeszruhak tenyleg botranyosan dragak, viszont ha kinottek, ebayen eladhatod, eleg jo aron, kis mazlival. Ha meg nem banod h hasznalt (az ilyesmit inkabb kinovik mint elnyuvik a gyerekek), vehetsz is ebayen. En csak az elsoert fizettem teljes arat, igaz az en fiam sose nezte mit vesz fel.
    Ha jok a vezetok, akkor ezek a szevezetek rengeteget adnak a gyerekeknek es te is talalhatsz uj baratokat, altalaban vannak nyitott, aktiv, baratkozni kedvelo szulok.

  2. Én is néztem az ebayt, de ott is brutál drága volt, alig 20%-kal olcsóbb, mint a boltban, ráadásul minden méretet hülye inchben adtak meg, így nem voltam biztos benne, hogy melyiket is kell megvennem. Nem bánom, hogy végül boltba mentünk, de azért legközelebb én is többet kutatok. Most pl.azon röhögök, hogy a vaterán Brownies ruha fillérekért van, lehet, hogy megéri Magyarországról kiküldeni ide... :-)

  3. Hella says:

    Mi április óta vártunk arra, hogy Gréti csatlakozhasson az egyik Rainbow csapathoz. Nem sikerült. :S Pedig nagyon szeretett volna.

    Most már viszont, ha jól sejtem, már ő is brownies korosztályban van. Majd ezzel is próbálkozunk. Hátha. :)

  4. zsuzsi says:

    Vateran? :-)
    Mi is honapokat vartunk a beaver/ scout csoportra, sok ratelefonalassal, honapok utan sikerult. A beaver csoport remek volt, aztan a scout harmatgyenge, uj vezeto jott es total inkompetens volt az urge, a fiam siman megunta a focizast az udvaron, alig csinaltak mast. Aztan kb 1 ev mulva csatlakozott a tengerszkadetokhoz, ez 2+ eve volt, azota is lelkesen jar. En azert szeretem a kadetokat, mert igazi ismerteket ad, akar szakmat is, mashol is elismert tudast es errol papirt. Nem mintha a villanyszerelo vagy gepesz szakmat almodnam a gyereknek, de ha az egyetemi evei alatt nem tescoban pakol polcot, hanem vmi igazi munkat vegez, az nem hatrany.

Leave a Reply

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...