 |
OK, idén elmaradt a tűzijáték. Bár azt tavaly se mi fizettük, hanem a keresztúri önkormányzat augusztus 20 tiszteletére. Mi pedig csalafinta módon előrehoztuk erre a jeles dátumra Borsi buliját. De tény, hogy idén nem voltak vendéggyerekek és nem voltam hajlandó konfettivel se teleszórni a szőnyegpadlót. De azért minden más úgy történt, ahogyan az ünnepelt kívánta.
Merthogy kívánságlista azért volt. Már hónapok óta hallgattam, hogyan is kellene ennek a nagy ünnepnek kinéznie. Pontos listám volt az ajándékokról, az ételsorról, és elsősorban arról a szabályról, hogy bizony ezen a nagy napon a szülinapos parancsol mindenkinek. Elsősorban azt, hogy ne legyen tanulás, másodsorban pedig azt, hogy legyen sok tévézés. Az ajándékok során pedig a fényképezőgép és az LPS házikó vezette.
Örömmel jelentem, a kisasszony minden álma valóra vált.
Még éjjel oda kellett készíteni az ágy lábához az ajándékokat, hogy amikor őhercegnősége felkel, első pillantása a dobozokra essen, és azonnal hozzáláthasson a bontogatásnak.
Elsőként a keresztapjától küldött nagy rózsaszín dobozt bontotta ki, amiben az Icike Picike Barátok (LPS) házikó rejlett. Már majdnem egy éve könyörgött érte, de azzal halasztottam a dolgot, hogy majd Angliában megkapja, nem érdemes otthonról hozni, túl nagy hozzá. A sors mégis úgy hozta, hogy postán kaptuk Magyarországról, és nagyon köszönjük! Éppen ilyet akartunk venni!
Aztán a nagymama beszélő könyve volt soron, amit én választottam pedagógiai célzattal. Borsika kicsit húzta is a száját, de ragaszkodtam hozzá, hogy a kiküldött pénzből ezt vegyük, ne Peppa Malac kastélyát, mert úgy voltam vele, hogy egyrészt két házikó ütné egymást. Másrészt tudom, hogy otthon a magyar nyelvű beszélő könyv volt a lányok kedvenc játéka. Ez pedig ugyanazon az elven működik, csak angolul. A neve Leapfrog, és itt most nagyon reklámozzák. Nem véletlenül, mert valóban szuper. Sokkal modernebb, mint a magyar verzió. Az alapelv ugyanaz - van egy könyv és egy toll, és amire az ember rámutat a tollal, azt felolvassa egy hang.
A nagy különbség, hogy otthon egy nagy és nehéz műanyag tokba kell a könyvet betenni, az rejti a felolvasó gépezetet. Itt a speckó toll magában rejti az egész hóbelevancot, és a könyv csak annyiban különbözik egy sima mesekönyvtől, hogy picikét vastagabbak és síkosabbak a lapjai.
A másik nagy különbség, hogy ez interaktívabb, vannak benne játékok és feladatok. Mutasd meg a hajót, ki a szomorú, ki mondta ezt vagy azt? Ez egy angol anyanyelvű gyereknek nem valami nagy kihívás, de az én két lányom nagyon élvezi, hogy értik az angol szöveget. Merthogy elég sokat értenek ám! Egyelőre csak a The Cat in the Hat című könyvet kapták meg, de a polcon lapul még három másik is, csak nem akartam a dömpinggel elrontani a gyomrukat.
Volt még pár apróság, mint egy plüss Peppa Malac, szorzókártya, lakatos napló - és mindnek örült is a lány, de a nagy-nagy attrakció a fényképezőgép volt.
Merthogy ez egy speciális gyerek-fényképezőgép. Ami nem csak azt jelenti, hogy gumiborítása van, és jóval ütésállóbb, mint az én gépem, amit rendszeresen elkunyiznak. Ez annál sokkal többet tud. Az, hogy egy digitális fényképezőgép és kamera egyben még nem nagy kunszt. De ez beépített mókákat is tud. Minden képet be lehet keretezni, bajuszt-sapkát és egyéb vicces dolgokat lehet tenni a szereplőkre, vicces keretet lehet a képre tenni és még el is lehet torzítani az arcukat - megnöveszteni a szájukat, orrukat. Egész nap kattogott a gép, és hallottuk Dr Seuss mondatait. Közben kiderült, hogy a tegnap kikölcsönzött Nanny McPhee DVD-n magyar szinkron is van (a lányok jöttek rá) így hosszú hetek óta először magyar mesét nézek a lányok.
Aztán volt még torta a Marks&Spencerből (ami vicces módon itt nem elegáns ruhabolt, hanem szupermarket) és nekünk ideális módon a rózsaszín cukormázas tortájuk csak 2.1 gramm fehérjét tartalmazott. És pókhálómintás pizzát is kellett csinálnom az erre az alkalomra beszerzett fehérjeszegény sajtból. Utána még este sok-sok felolvasás, mese, beszélgetés - és a kis ünnepelt hullafáradtan ám nagyon elégedetten rogyott ágyba, épp, mint a szülei.
