Három gyerekkel irány Anglia!

Az itteni PKU-s fenilalanin-számítási rendszer egészen másként működik, mint Magyarországon. Aki PKU-ban nem érintett, nyugodtan átugorhatja ezt a részt. De számunkra az új szisztéma fontos és izgalmas volt, és remélem, talán az otthoniak is használni tudják, vagy legalábbis érdekesnek találják.

Rómában élj úgy, ahogyan a rómaiak. - ezt mondják az okosok, és mi hiszünk nekik. Ezért hát, mivel ki tudja mennyi ideig maradunk, úgy döntöttük, hogy teljes egészében áttérünk az itteni PKU-s rendszerre. Ami ugyan nagy vonalakban ugyanaz, mint a magyar, de azért vannak apróbb-nagyobb különbségek.
Az csak apró különbség, hogy itt hetente kérnek vérmintát. De az már sokkal megdöbbentőbb volt, hogy a vért egészen más módon veszik le, és ezt a metódust kérik tőlünk is.
Otthon nekünk azt mondták, hogy ha kijön egy csepp vér, itassuk fel a papírral, és ezt ismételjük addig, míg a szűrőpapír teljesen át nem itatódik. Itt azt mondják, hogy ez a „léjerezés” vagyis a vércseppek rétegződése hamis eredményt hozhat, ezért hát addig ne is érjünk a papírhoz, míg egy kövér nagy vércseppet nem sikerült kinyomni a gyerek kezéből. Ezt az egy csepp vért tegyük rá a papírra. Optimális esetben ez teljesen átitatja a papírt. (Meglepő, de tényleg működik!) Hogy a kétféle vérvétel kétféle eredményt hoz-e, és hogy érdemi különbség van-e a kettő között, fogalmam sincsen. Mindenesetre szófogadó szülők vagyunk, csináljuk, amit mondanak nekünk. Otthon azt, itt ezt. (Megkérdeztem Borsit, azt mondta, neki teljesen mindegy.)
A másik nagy különbség az extrák kiszámításában van. Otthon ugyebár ideális esetben mérjük mennyit eszik a gyerek, majd annak kiszámoljuk a phe tartalmát, és így igyekszünk kitölteni az egy napra engedélyezett keretet.
Itt azonban egészen más rendszer van. Exchange-ben számolnak. A dolog lényege, hogy egy exchange 50 phe-t tartalmaz. És egyéni tolerancia függvénye, hogy ki-mennyi Exchange-t ehet. A legtöbb PKU-s 2-3-4-et, ami a diétás élelmiszerekkel együtt (amit nem számolnak, hanem egyszerűen szabadon ehetőnek tekintenek) olyan átlag 300-as phe bevitelt jelent.
Egy exchange például 80 gramm krumplipüré, 55 gramm grillezett krumpli, vagy 45 gramm olajban sült krumpli, 25 gramm borsó, 45 gramm főtt rizs, 35 gramm kukorica vagy 15 gramm Kellogs Cornflakes. (Kaptunk egy hosszú listát a legnépszerűbb angol ételfajtákról, és hogy eszerint mennyit ehet belőle a gyerek.)
A kezdeti rossz eredményeink után amikor kiiktattuk az aszpartámot Borsi étrendjéből, villámgyorsan lecsökkent a vérszintje 100 körülire, ami ugyebár elég alacsony. Tehát eljött az idő, hogy átálljunk az angol rendszerre. Anita, az angol dietetikus külön eljött hozzánk, hogy bevezessen az exchange számítás rejtelmeibe. Nekem ez nagyon tetszik, mert végtelenül felhasználóbarát, és minden olyan dolgot szeretek, ami az életet könnyebbé teszi.
Hogy mennyire gyerekjáték, az abból is látszik, hogy Borsika pillanatok alatt megértette a rendszert, és alkalmazkodott hozzá. Egy exchange per nap - ennyi most az ő adagja, és nézzük, hogy vajon hányat fog elbírni. (azért 2-3-t remélünk)
Ami kicsit vicces, hogy az itteni rendszerben a csoki a szigorúan tilos ételek közé tartozik. A dietetikus óva intett minket attól, hogy egyszer is bevezessük, merthogy ha a gyerek egyszer megkóstolja, akkor majd többet akar. Megjegyzem, itt nincsenek is alacsony fehérjetartalmú csokik (se Sport szelet, se kakaós tejtábla) szóval a dietetikus tanácsa szerint az exchange inkább legyen valami nem túl vonzó kaja, mondjuk 25 gramm spenót. Az igazsághoz tartozik, hogy ez olyan életidegen dolog, hogy még Borsi is csak röhögni tudott az ötleten.
Annyira komolyan veszik a dolgok egyszerűsítését, hogy rögtön kaptunk is pár zsebbe tehető, hordozható laminált lapocskát, kb akkorákat, mint egy kártyanaptár, ami segít az exchange-ek kiszámításában. (Ezt tettem a blog tetejére!)
A kártya egyik oldalán az exchange kiszámító képlet szerepel – 100 osztva a termék fehérjetartalmával (persze száz grammra számítva). Az eredmény azt mondja meg, hogy az adott fehérjetartalmú termékből hány gramm egy exchange.
De hogy ne kelljen ezt a rémisztően bonyolult osztást elvégezni, a hátoldalon van egy táblázat. Ebből látszik, hogy ha mondjuk 2-es egy termék fehérjetartalma, akkor abból 50 gramm egy exchange. De ha mondjuk 3.4, akkor már csak 29 grammnyi egy megengedett adag.
Szóval most nagyon komolyan számítgatunk, és várjuk azt, hogy milyen eredményeket kapunk.