Három gyerekkel irány Anglia!

Néha úgy érzem, hogy egész nap főzök. Főnként azért, mert mindenkinek más kell - és nem csak Borsika PKU-ja miatt, hanem mert mindenki egy válogatós disznó.

Megcsinálom hát a kaját, 2-3 félét is. Majd elmosogatok, és mire az edények megszáradnak már kezdem is a következő menüsor elkészítését. Most, hogy mindhárom gyerek beteg, és itthon van, még nagyobb a nyomás. Mert persze a beteg joggal válogat. És ezen az se segít, hogy azért ez nem halálos kór, csak egy kis köhögős-taknyolós kórság, amire még az orvos is csak legyintett. Ez mondjuk sokat még nem jelent, mert itt mindenre legyintenek és én általában egyet is értek velük: nem kell mindenre két kézzel szórni az antibiotikumot.
A két nagy lány köhögése nem is aggasztott nagyon, mert ugyan aludni nem nagyon tudtak, de se lázuk nem volt, se rossz kedvük. Örültek, hogy itthon maradhatnak a suliból és csak akkor került szóba a betegség, ha a tankönyveket próbáltam elővenni, vagy ha megpróbáltam korlátozni a tévénézést. Amint ez a kettő elrendeződött, szemérmetlenül élvezték, hogy szabadon punnyadhatnak és pizsiben flangálhatnak egész nap.
Egy darabig úgy tűnt, hogy Kisbende stramm kölyökként ezt se fogja elkapni, de persze a tesók kicsit sem tartották be a karanténra vonatkozó enyhe próbálkozásaimat se és nagyokat hancúroztak a kicsivel, természetesen gyakran leköhögve. Hát persze, hogy estére már ő is ugatott, mint a másik kettő. Az igazán riasztó tünet azonban az volt, mikor fura sípoló hangot adott ki alvás közben minden belégzéskor. Olyan volt kicsit, mintha horkolt volna - de sokkal rosszabb. Fel is riadt gyakran, de amikor mélyen aludt én akkor is csak félálomban szenderegtem mellette, és állandóan arra ébredtem, hogy vajon lélegzik-e még, vagy nem-e kap mindjárt kruppos, asztmás vagy egyéb rohamot. Reggel persze rohantam vele az orvoshoz, aki azonnal rámutatott a tényre, hogy ha ez a gyerek komolyan beteg lenne, akkor nem szedné szét a rendelőt, nem akarna mindenre felmászni és amikor szaladgál akkor minimum köhögő rohamot kapna. Persze Kisbende egyet se köhintett a látogatásunk alatt, viszont huncutul kacarászott a doki bácsira, aki mellesleg jóképú, fiatal és fehér pasi volt. (Ilyet amúgy itt még nem láttam...) Mindenesetre meghallgatta a gyerek tüdejét és mivel nem talált semmit, gyógyszert nem adott. Ha már ott voltunk Bíborra is ránézett (akinek a szeme is begyulladt a vírustól) de arra se adott semmit, mondván, hogy mivel nem fáj és viszket, ez majd szintén magától meggyógyul. (Amiben amúgy szintén igaza volt, másnapra tényleg elmúlt a pirosság is.) Mellesleg közölte, hogy hétfőn már nyugodtan mehetnek a lányok iskolába, ez semmi komoly. Én ugyan megkérdeztem, hogy nem fertőznek-e a sok köhögéssel, de azt mondta, hogy a gyerekek bárhol elkaphatják egymástól a betegséget, semmi értelme otthon tartani ezért az enyémet. (Sajnos ez is igaz.)
Ez a hír azért kicsit elszomorította a lányaim, de az étvágyukat nem vette el. Bíborka estére palacsintát rendelt és ötöt azon nyomban bepuszilt, amint kivettem a serpenyőből. És mivel estére a férjem is betegnek érezte magát, ő káposztás-virslis korhelylevest kért. Borsi meg közölte, hogy akkor neki legyen omlett. Persze PKU-s módon tojás nélkül, de azért sok gombával.
És ez így megy már napok óta.
És ahogy főztem és főztem rá kellett jönnöm, hogy az én lányaim már nem is fényevők, mint ahogyan eddig voltak. Tény, hogy korábban alig ettek egy-két falatot, és igazán nem kellett nagy ügyet csinálnom az etetésükből - de az elmúlt egy évben megnőtt az étvágyuk. Bíborkám ma vacsorára megevett egy nagy tál gyümölcsöt (alma-körte vegyesen) három nagy szelet fokhagymás bagettet, ráadásként két pirítóst, két buggyantott tojással. Igaz, a végére már moccanni se nagyon tudott, de azért az egészet eltüntette.
Borsi persze még mindig nehezebb falat - a képen látható omlettet például ezen a néven nem eszi meg. Amikor először csináltam, zokogott, hogy undorító, meg se kóstolja, hagyjam békén. Hiába mutattam neki, hogy nézze meg, én is eszem és finom, nem érdekelte. De amikor közöltem, hogy ez voltaképp gombával töltött sós palacsinta, na akkor megenyhült és befalta az egészet. És ki is oktatott, hogy ne adjak ilyen hülye nevet az ételeknek, mert az undorító. A palacsinta viszont OK.
És ha csak a neveken múlna! Múltkor kicsit több kenyértészta készült, és a férjem kitalálta, hogy cukkini darabokat forgat meg benne, úgy süti ki olajon. Óriási sikere volt - Borsika meglepő módon az egészet azonnal felfalta. Egy hét múlva meg akartuk ismételni a bravúrt - persze meg se kóstolta. Közölte, hogy ez undi. Pár nap után érintetlenül dobtuk ki az egész adagot.
Szóval nála azért nem könnyű - azon is múlik a kaja, hogy apa vagy anya főzte, bolti vagy otthoni, reggelire vagy vacsorára adjuk és minden bizonnyal a holdállástól is, mert néha tényleg minimális logikát nem találok abban, hogy mikor mit hajlandó megenni. A gombapörkölt egyenlőre még mindig a nyerő nála, és most újra rákapott a banánra is - fura módon ezzel egyidőben Kisbende már nem hajlandó megkóstolni se a banánt, ő csak és kizárólag körtét eszik, amit viszont Borsi nem hajlandó a szájába venni.
Borsival csak egy dolog nyerő mindig - amit nem szabad. És hát ebből elég sok minden van. Tészta, hús, hal, tojás, tej - ezek szerencsére nem is kísértik. De a joghurt, a sajt és a csoki... na hát azon már vonzóbb célpontok. De az összes közül a legnehezebb a sajt, mert annak a legnagyobb az összes közül a fehérjetartalma és mert annyira sok mindenhez jönne jól - tésztához pizzára, szendvicsre. Ráadásul a sajtnak annyira jellegzetes aromája van, hogy nehéz mással pótolni. De egyre több ilyen cuccot találtunk már, ezért gondoltam, hogy az otthoni PKU-sok okulására bemutatok néhányat. Mert azt gondolom, hogy ezek jó kis cuccok és mert Anglia nem a világ vége. Ha valakinek jön ismerőse errefelé, kérje meg, hogy ilyet vigyen neki. Ezek szinte minden nagyobb szupermarketben kaphatóak:

1. Sqeeze Cheese (fehérje 100g/4.4)
Ez tubusos krémsajt, nagyon erőteljes ízzel, elvileg hamburgerekbe ajánlják, lapkasajt helyett, de akár gombára, szendvicsbe is tehető.


2. Bisto Cheese Sauce (fehérje 100g/7.3)
Ez sajt granulátum, lehet készíteni belőle sajtszószt kis forró vízzel felöntve (vagy PKU-s tejjjel) vagy egyszerűen csak rászórni a grillezendő zöldségekre, krumplira, tésztára.



3. Primula Cheese (fehérje 100g/12.1)
Ez tubusos sajtkrém, szenvdicskekre, tésztára vagy akár egy-egy pöttyöt nyomhatunk a pogácsák tetejére. Sokféle ízben van, ez épp snidlinges, de akár kecskesajtos is kapható.


4. Quavers Chips (fehérje 100./2.4)
Ez a sajtos csipsz nem csak finom sajtos ízű rágcsálnivaló, hanem kiváló ízesítőszer is. Az egyik PKU-s honlapon olvastam az ötletet, hogy ha az ember mixerben porrá töri és hozzáadja a a készülő fehérjeszegény pogácsa vagy más sós süti lisztjéhez, akkor a kész cucc is erőteljesen sajtos ízű lesz. Kipróbáltam - állati finom.