A héten megvolt az első angol gyerekbulink. Áthívtuk Bíborka egyik osztálytársnőjét, Georgiát. A lányaim annak örültek, hogy vendéget fogadhatnak és együtt játszhatnak vele. Én annak, hogy kiderült, mindkét lányom meglepően jól kifejezi már magát angolul.
Georgia bűbájos kiscsaj, aki az én szívemet már akkor megnyerte magának, amikor még novemberben odajött hozzánk az utcán, és közölte velem, hogy neki Bíborka a legjobb barátnője. Nem az egyik legjobb, hanem A legjobb!
Én már akkor reméltem, hogy erről a szimpatikus kislányról még sokat hallok, de aztán azt vettem észre, hogy egy ideje elhaltak ezek a barátságkezdemények, amiket a lányok korábban annyira nagyon ápolgattak. Kiderült ugyanis, hogy az én két szépségem úgy döntött, hogy nagyon fárasztó dolog ám a suliban az angol, és sokkal jobb ám nekik, ha a szünetekben kettesben játszanak, mert legalább ilyenkor magyarul beszélhetnek. Ami nagyon is érthető - ám az angoltudásukat mégiscsak most kéne fejleszteni, márpedig azt tapasztalatból tudom, hogy a baráti csevegésnél semmi nem hasznosabb. Ezért aztán a fogadóórán beszéltem mindkét gyerek tanító nénijével, hogy örülnék, ha kicsit visszaterelgetnék az én báránykáimat a saját osztályukba. Egyben megkérdeztem azt is, hogy itt szokás-e barátnőket áthívogatni. Amikor szóba hoztam Georgiát, Miss Luton egészen felragyogott, közölte, hogy ez egy szuper aranyos kislány, és jobb barátnőt elképzelni sem tudna senkinek. Megígérte, hogy erősíteni fogja osztályon belül is a két lány amúgy is meglévő szimpátiáját, és majd egy csoportba osztja be őket, hogy együtt dolgozhassanak. Sőt, másnap délelőtt félre is hívta Georgia anyukáját, és megkérdezte, elengedné-e hozzánk párszor a lányát.
Megjegyzem, első pillantásra sok reményt nem fűztem Georgia anyjához. Tipikus smink nélküli, megfáradt arcú, sótlan angol nőnek tűnt, akihez eddig odamenni is féltem. Ám kiderült - a látszat nagyon is csal. Louisa nagyon is belevaló csaj, akárcsak a lánya!
Mi persze egy hete erre a látogatásra készülünk. Minden este átszámoltuk, mennyit kell még aludni Georgia eljöveteléig, és megbeszéltük azt is, hogy ez a nap lesz az apjuk szülinapja is, de nem baj, mert legfeljebb a vendég is kap egy nagy szelet tortát, és még jobban fogja magát érezni. (Utólag kiderült ám, Georgia ugyanilyen lelkesedéssel várta ezt a napot!)
Hogy a látogatás jól sikerüljön, igyekeztem felkészíteni a lányaimat, hogyan is kellene viselkedniük, elsősorban azt kértem tőlük hogy hogy legyenek szívesek egy szót se szólni magyarul, mert az nagyon kellemetlen lenne Georgia számára. És ha valamit nem tudnak kimondani, akkor nyugodtan kérdezzenek meg engem.
Persze ez azt eredményezte, hogy egyik se mert megszólalni, így az első félórában főleg Georgia beszélt. Arról, hogy miket tanulnak most, meg ki milyen tanuló. Először persze Borsi nyílt ki, és kezdett magyarázni, főleg pasi és szerelem témakörben. Amitől Bíbor annyira zavarba jött, hogy elő is vett egy könyvet és elkezdte inkább nézegetni. Merthogy ő szégyenlős. De aztán szerencsére ő is feloldódott, és végül igazi csajparti kerekedett a látogatásból zenével, jelmezes átöltözéssel és természetesen bezárt ajtóval.
Mire Georgia anyja este 7-re megérkezett a lányáért, Bíbor lazán közölte vele, hogy rossz címre jött, és talán a szomszéd ajtón próbáljon meg kopogni, ha gyereket akar hazavinni, majd becsapta a gyerekszoba ajtaját. Ami dumát pedig utána levágott, azon leesett az állam. Közölte, hogy ő varázsló, és mindenféle trükköt tanít most akkor Louisának is. Egész pipec kis történetet kerekített varázslókkal, vérfarkasokkal, trükkökkel. Amiben csak az egyik döbbenet volt a lányom nyelvtudása - a másik, hogy Georgia anyukája mennyire jól vette a lapot. Feláll, körbeforgott, hagyta bekötni a szemét, számolt visszafelé, csinált mindent, amit a három lány kért tőle. Végül is még majd egy órán át maradtak, és csak akkor indultak haza, amikor Georgia szeme már szabályszerűen leragadt a fáradtságtól. (Ugyanis ő ellentétben az én sosem alvó madárkáimmal általában már fél 8-kor alszik...)
Sejtettem, hogy ez a látogatás hasznos lesz, de az eredmény szó szerint elképesztő. Az egy dolog, hogy Georgia meglepődött azon, hogy Bíbor milyen sokat dumál - ugyanis a suliban szavát se lehet hallani. Ám most kiderült, hogy tud ő, csak hát nem nagyon mert eddig. Borsi pedig tegnap óta angolul ír naplót. Persze nem tagadja meg magát, valami teljesen elképesztő egyéni módszere van. Maga elé vesz egy rakás angol könyvet. Mivel azokat közösen elolvastuk és lefordítottuk, tudja, hogy miről szólnak, és milyen szavak vannak bennük. Így azokat teljesen hibátlanul írja le. Csak lesek, amikor az egyik könyvből másolja, hogy "rainbow" aztán lapoz, leírja "come", "said" és minden amit leír, az értelmes és hibátlan.
Nem mondom én, hogy amit mondanak az nyelvtanilag tökéletes, és hogy ne lenne még mit tanulniuk, de azt állíthatom, hogy el tudják mondani amit akarnak. Szóval megvolt a nagy áttörés. Innentől már minden egyenesben lesz, úgy érzem.
Látogató
Posted by Fodor Marcsi on
- -
Posted in
Bíborka,
nyelvtanulás
Ez nagyon szuper! Csodálatos, hogyan tanulnak a gyerekek nyelvet, és nagyon klassz, hogy a te lányadinak ez most megadatik. Sok puszi! V. Zsuzsi
lányaidnak... bocs, már késő van. :-)