#Post Title #Post Title #Post Title

Királyi egyetem


Cambridge semmihez nem hasonlítható. Kicsit angol, kicsit olasz, kicsit nemzetközi - de mindenképp nagyon izgalmas!

Ha döntenem kellene, hogy melyik a kedvenc városom Angliában, akkor az eddig látottak alapján Cambridge-re szavaznék. Hétvégi látogatásunk minden egyes pillanatát élveztem. Tele volt meglepetésekkel, felfedeznivaló csodákkal és gyönyörűségekkel.
Zsoltot, aki már járt itt odafelé végig faggattam, hogy miket lehet itt tanulni, és egyáltalán milyen az egyetem. Nagyon nehezen értettem csak meg, hogy magyar fogalmakkal lehetetlen leírni az itteni rendszert. Az első nagy döbbenet, hogy egyáltalán nincs egységes cambridge-i egyetem. Ez a hétszáz éve működő intézmény, amelyben az angol királyok is tanulnak, minden felmérés szerint folyamatosan világ öt legjobb egyeteme között van (változó helyezéssel, de gyakran első) magyar szemmel borzasztóan bonyolultan működik.
Eleve azzal kezdődik, hogy az ember nem az egyetemre felvételizik, hanem a város 31 kollégiumának egyikébe. A kollégium szót használtam az előbb, de a "college" valójában lefordíthatatlan. Magyarul ugyanis a kollégium olyan hely, ahol a vidéki diákok alszanak - egy cambridge-i College azonban ennél sokkal több jogosultsággal rendelkezik. Ők döntenek arról, hogy kit vesznek föl, és csak általuk lehet az egyetemre bekerülni. Nem szakoktól függ, hogy az ember hová jelentkezik (Cambridge majd 150 szakján voltaképp bármit lehet tanulni) hanem szellemiségtől. Merthogy minden egyes College nagyon különböző. Mindegyiknek saját könyvtára, sportcsarnoka, étkezője, parkja van. Nagyon fontos, hogy ki, melyiknek a tagja lesz, mert mert mindegyiknek saját hagyománya, rendezvényei és sportcsapata van. Minden kollégium külön világ, amely testvérségben van a többivel, de mégis verseng azokkal a legjobb eredményekért és hagyományaival, szokásaival formálja a bekerülő fiatalt.
Az oktatás úgy néz ki, hogy az előadások, ahol a tanár beszél, és többszázan hallgatják, az egyetemen vannak, de a szemináriumot (ahol pár diákkal foglalkozik a vezető tanár) már a kollégiumban tartják. A diploma is vegyes - az egyetem állítja ki, de beleírja, hogy a hallgató mely kollégium tagja volt és ez ugyanolyan fontos, mint a szak, amelyen végzett.
Látogatóként persze az ember csak a felszínt karcolgatja, mert a borsos belépődíjért csak nagyon kevés helyre engedik be. Elsősorban a parkban lehet sétálni, a kertek egy részében és a kápolnákban. Persze mind a 31-ben külön belépődíjat kell fizetni, nincs valamiféle egységes "bérlet," ezért érdemes jól meggondolni, hová les be az ember. A belépődíj változó - 3 fonttól 7-ig terjed, és csak napi 1-2 óra a látogatási idő. WC nincs...
Mi most két helyre fizettünk be, és egyiket se bántuk meg. Az egyik a King's College épülete volt, amelynek gyönyörű kápolnája van, legyezőmintás mennyezettel, rengeteg faragással és egy eredeti Rubens képpel az oltáron. Elképesztően impozáns épület, amelyet még VI. Henrik kezdett el építeni 1446-ban, és VIII. Henrik fejezte be.
A másik a Claire College, ahol volt egy nagy udvar, egy kicsi kápolna, benézhettünk egy gyülekező terembe is, de a legszebb a Fellow Garden volt, ahol a lányaim nagy örömére itt a fűre is rá lehetett lépni.
Persze nem kell persze a kollégiumba bemenni ahhoz, hogy szépet lásson az ember. A város nagy attrakciója a csatornarendszer, ahol igazi velencei életérzésben lehet része az embernek. Bár nem gondolába, hanem ladikba lehet szállni, a helyi diákok szervezik a túrákat és tologatják a hajót egy fémvégű bottal. Mi most ezt kihagytuk, bár egyébként meglepően olcsó volt (10 fontot kértek volna) mert háromnegyed órán át tart egy kör, és attól féltünk, hogy Kisbende türelme nem tartana addig. Ráadásul mivel gyönyörű idő volt, rengeteg turista volt, és nagyon sokat kellett volna várni, hogy sorra kerüljünk. A lányok nagyon bánták, hogy ez most kimaradt, de megígértük, hogy vissza fogunk még jönni!
A város egyébként is inkább olasz, mint angol, és nem csak a napsütés miatt éreztük így, amely beragyogta a várost. Az ódon épületek stílusa, a régi szobrok a házak között és az elképesztő mennyiségű napóra mind mediterrán életérzést sugároztak. A turisták áradata lazán keveredett a diákok zajos életével. Kávéházak, kiülős éttermek, diákok a múzeum lépcsőjén, és a régi házak ablakaiban ülve. Rengeteg kert, smaragdzöld dús gyep, amelyen lazán piknikeztek, olvasgattak a fiatalok és idősebbek, míg mások a laptopjukba jegyzetelve tanultak a szabadban. A templomkertben könyvvásár, mellette parkoló biciklik százai, a kerítésen tucatnyi laminált papírposzter hirdette milyen kiállítás, színházi előadás, koncert jön a városba nemsokára. Egyszerűen élvezet volt megmerítkezni benne, valami izgalommal vegyes nosztalgiával - milyen jó is lenne itt diáknak lenni. És milyen jó is volt otthon egyetemre járni. És huszonévesnek lenni. És tanulni. És hogy én ezt mennyire élveztem annak idején. De az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Márcsak azért drukkolhatok, hogy majd a lányaim jó iskolába kerüljenek. Ha szerencsések, akkor ide...

7 Responses so far.

  1. Gabriella says:

    Szuper kirándulásotok volt, és az idő is jó volt hozzá. Egyszer remélem mi is eljutunk oda körülnézni kicsit...köszönöm a kedvcsinálót jól sikerült!

  2. ókidli says:

    Kedves Marcsi!

    Régóta olvasgatlak, igazán bátor vagy, hogy belevágtatok ebbe a nagy kalandba, én nem tudom rávenni a páromat, bár a munkánk is ideköt, de nagyon szívesen mennék én is :)
    Örömmel olvasgattam a kirándulásotokat, igazán szép helyen jártatok. Erről a helyről jutott az eszembe egy kis érdekesség..
    Az egyik gimnáziumi barátnőm jelenleg angolt!!! (irodalmat) tanít a Cambridge-i egyetemen. Ez nekem annyira furcsa és örömteli a mai napig, hogy amikor erről az egyetemi városról olvasok mindig eszembe jut:)
    Remélem nem baj, hogy megosztottam Veled :)

    További tartalmas kint létet kívánok Nektek :)
    Üdv Ildikó (itthonról :((()

  3. Örülök, hogy megosztottad velem! :-) Mindig annyira büszke tudok lenni, amikor sikeres és boldog magyarokról hallok! Pláne, ha errefelé laknak! :-)

  4. Névtelen says:

    Érdekes, akkor én egy nem létező egyetemre járok, ha nincs is egységes egyetem :D Cambridge alapjait valóban a college-k adják, azonban szerepük erősen túlmisztifikált, pontosabban baromi fontosak voltak kb. 150 évvel ezelőttig, de azóta rengeteget vesztettek a fontosságukból, főként azért, mert a kutatóközpontok és az intézetek, tanszékek a központi egyetemhez tartoznak. Undergraduate szinten valóban a college felvételiztet, de a különbségek korántsem akkorák, mint azt hinné az ember - már a szembeötlő külsőségeken kivül, persze. Posztgraduális szinten (mester és doktori) a college szerepe a nullával egyenértékű tudományos szempontból, ti. az ember fia és lánya az adott intézetbe felvételizik, és mintegy mellékesen bejelölhet két college-t ahová be szeretne kerülni, aztán vagy bekerül oda, vagy nem, de az egyetem garantálja, hogy lesz college tagsaga, maximum nem az altala valasztottban. Nagyon sok mester és doktori szinten lévő diák nem is jelöl be college-t, vagy csak találomra egyet, mert tudják, hogy baromira nem érdekes a dolog. A diplomára valóban ráirjak a college tagsagot, de ezt a diplomázás után mindenki nagyivben lebojszintja. Senkit sem érdekel, ti. a diák ugyan olyan oktatasban reszesül minden college-ben, és az oktatasa jó része eleve az intézetekben zajlik.

    Postgrad. szinten meg smemilyen oktatasban nem részesül az ember a college-ben. Ami valóban egyedülálló része a cambridge-i és oxfordi rendszernek az az, hogy sokkal nagyobb távokat nyit a szocializáció szempontjából, hiszen a diák nem csupán egy 18 ezer fős egyetemnek, hanem egy sokkal kissebb, pár száz fős közösségnek is tagja, annak minden hagyományával, sportcsapatával, stb együtt. Ez valóban felülmúlhatatlan, de ettől eltekintve a college-k pusztán tudományos szempontból, minden vagyonuk és relativ függetlenségük ellenére is negligálhatóak. Persze a túristák a college-k seregét (jellemzően az ősi collegek-et) látogatják meg, és nem mennek a belvárostl csak picit kijebb )par perc setaÖ, ahol hatalmas mennyiségben tűnnek fel a "University of Cambridge/Cambridge University" feliratok, az intézetek, könyvtárak, kutatóintézetek falain.

    A központi egyetem és a college-k viszonyát tényleg úgy lehet leirni, mint az USA-bana szövetségi államok és a központi kormányzat viszonyát: az államok számos dologban önállóan döntenek, rendelkeznek számos dologgal, pénzel, még is, a központi kormányzat dönt a nagy horderejű ügyekben, nála vana nagy pénz, és a tagállamok önmagukban kevéssé életképesek. Na, valami ilyesmi a Cambridge-i Egyetem felépitése, ami azért annyira nem bonyolult, mint első blikkre látszik :)

    Egyébként egy tipp bárkinek, aki el akar látogatni Cambridge-be: ne tavasszal és kora nyáron tegye, ti. aprilis elejétől szünte van, utána a hó végén pedig megkezdődik az év utolsó harmada (a tanév három részből áll), a vizsgaidőszak, mikor is a college-k többsége bezárja kapuit a látogatók előtt, mondván ne zavarják a diákokat, és ilyenkor pár kivételtől eltekintve nem lehet bejutni a college-k be. Nyáron más a helyzet. Egyébként kivülről gyakorlatilag semmit sem lehet látni a college-k ből: a többség meglepődne mi minden, mekkora parkok és gyönyörű épületek sora rejtőzik a falak mögött. De a látogatók jellemzően csak pár központi college-be néznek be, és azokat sem mindig járják be teljesen. Az én, központi college-m )ami a klasszikusan nagyonősi, és nagyongazdag fajta, ti. a college-k nek külön vagyona van az egyetemi vagyontól) általában nyitva áll, de a látogatók csupán az első udvarba néznek be, holott van három, plussz egy pici kert.

    S vegül: a Cam folyó nem csatorna, hanem folyó!

  5. Névtelen says:

    S még egy apróság: a puntokon -a ladikok- dolgozók 99%-a nagyon nem a Cambridge-i Egyetem diákja. Van egy szép paksamétájuk, amiből megtanulják a mondanivalót, de egyébiránt közük sincs az egyetemhez. Valószinűleg azért is lehet néha vicces dolgokat hallani a túrákon, amik jól hangzanak, csak éppen hülyeségek.

    Illetve, nagyonutoljára: Cambridgeben nemhogy nem lehet "mindent" tanulni, de a kinálat igencsak földhözragadt. Itt nincsenek egzotikus szakok, művelődésszervezés és társaik, ti. mivel ez a világ 6. leggazdagabb egyeteme, nem szorul idióta szakok bevezetésére - és persze ezt a presztizse sem engedné. De a világ hasonszőrű egyetemein (Harvard, Yale, Oxford, Stanford, Princeton) ez pontosan ugyan igy működik.

  6. Igazad lehet, mert nekem is fura volt, hogy azok a diákok akik kifizetnek egy valag pénzt, hogy itt lehessenek, valószínűleg nincsenek rászorulva, hogy csónakokat lökdössenek pár fontért.. :-)

    Ami meg a szakokat illeti - valljuk be, azért a művelődés szervezés nem is igazi tudomány... nem is nagyon értem EGYÁLTALÁN mit keres bármely egyetem kínálatában... nem csodálom, hogy Cambridge nem égeti magát ilyen kamuszakokkal... (és bocsánat mindenkitől, aki ezt végezte és nagyon büszke a megszerzett tudására, de ugyanezt gondolom még a kommunikációról is, és teljesen jogosan, mert el is végeztem, így belülről tudom, hogy kamu az egész, nem tudomány...)

  7. Névtelen says:

    No, most latom csak, hogy az elso, meglehetosen terjedelmes hozzaszolasom meghalt feluton :/ Pedig olyan szepen lirtam benne a college-k rendszeret, azt, hogy minden latszat ellenere az egyetem kozponti resze az igazan fontos, hiszen ahhoz tartozik minden intezet, tanszek, kutatokozpont, stb, mig a college-k legfobb funkcioja szocialis: egy kis kozosseg az egyetemen belul. Pontosan ezert, leven minden oktatasi funkciot az egyetem lat el (vagyis undergrad. diakok eseteben kapnak oktatast a college-k ben is, csak eppen a college-k oktatoi cseles modon adott intezetnek/tanszeknek is tagjai, szoval korbeier a rendszer :), a college bar feltunik a diploman, ennek jelentosege konvergal a nullahoz. Mester es doktori diakoknal 2 college lehetoseget lehet megjelolni, a tobbseget annyira nem erdekli a dolog, hogy random megjelol parat, amirol hallott, vagy jol hangzik a neve, vagy meg sem jelol egyet se. Ti. nincs sok jelentosege, ki hova tartozik...

    A tevedesek elkerulese vegett azert sok diak dolgozik, ha tud, ez itt huszadannyira sem derogal, mint MO.-on, ahol azert effele, legelabbis felereszben fizikai munkakat aligha arasztanak el az elit gyermekei. A toutok (akik a csonakazast hirdetik) kozott en egyetlen sracot ismertem, aki Cambridge-i Egyetem diakja, s leven kinai, a rengeteg kinai turistanak koszonhetoen (Kinaban Cambridge lenyegesen nagyobb preztizzsel bir, mint Oxford, leven sokkal tobb kinai hiresseg jart ide) naponta atlag 200 fontot keresett meg. Az annyira nem apropenz :) De a magam reszerol en szivesen felugyelek a college-m ben vizsgakon, atlagban orankent 10 fontert, amihez mindossze "gown"-t, azaz talart kell viselnem, es kozben olvasgatnom ;)

Leave a Reply

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...