Az angol karácsony 3 pillére - második rész

Folytatódjon hát a sorozat a karácsonyi puding után egy kis lakberendezéssel. Évek óta csodálom, hogy az amerikai filmekben milyen szépen ki vannak díszítve a házak. Gyerekként nálunk legfeljebb egy fenyőfás terítő jelezte, hogy jön az ünnep. Mióta saját családom van minden évben egyre több és több csetresz jött a házba, hogy az ünnep fényét emelje. Így lett a kis dobozból nagy doboz, majd kettő, majd három. Sajnos mind Magyarországon várja, hogy

[ Read More ]

Az angol karácsony 3 pillére - első rész

Természetesen sok-sok dolog kell itt is a tökéletes karácsonyhoz - karácsonyfa, ajándék, gyertyák, finom vacsora. De arra gondoltam, hogy bemutatok pár olyan dolgot, ami otthon nincs és ami mégis olyan aranyos szokás, hogy mi örömmel befogadtuk a saját hagyományaink közé. Az angol karácsonyi vacsora legfőbb fogása a pulyka, de ami minden angol szívének a legkedvesebb, az a desszert. Ami errefelé nem más, mint a karácsonyi puddingA legfontosabb a

[ Read More ]

A jóféle hazai

Állandóan ezzel a túrórudival jönnek mindenütt. Mintha ez lenne a magyarság kvintesszenciája, amely hazahúzza a külföldre szakadt hazánkfiait, mert nélküle nem lehet élni. Pedig annyi minden más van, ami ennél sokkal fontosabb!Az elmúlt négy napban őrült soppingolásban voltam. Mivel nem jövünk haza karácsonykor, a karácsonynak kell elmennie hozzánk. És mivel a hagyomány meg a folytonosság jó dolog, ennek a karácsonynak olyannak kell lennie, mint

[ Read More ]

Éles kések éjszakája

Tegnap este kicsit megfájdult a fejem. Gyorsan bekaptam hát egy szem gyógyszert és telefonáltam a barátnőmnek, hogy jöjjön nyugodtan. Én nem tudok elmenni, mert Kisbendét már ilyen későn nem vinném sehová, de mellette nyugodtan dumálhatunk. Nem sejtettem, hogy egy értelmes szót se fogunk váltani.Mire T. barátnőm megjött, gyógyszer ide, gyógyszer oda, én már ülni se tudtam, annyira rosszul voltam. Mintha az a fránya gyógyszer nem is hatott volna,

[ Read More ]

Papa Mikulás

Az én lányaim nem írnak levelet a Télapónak. Soha nem is írtak. Nem mintha nem hinnének a létezésében - csak van egy sokkal közvetlenebb módszerük arra, hogy elérjék. Még kisóvodások voltak, amikor időnként apukám mert értük. Aki, mint minden nagypapa agyonkényezteti az unokáig. Épp november volt akkor is, amikor először kértem meg rá, hogy menjen értük, és ő meg kicsit félt, mi van, ha a gyerekek nem akarnak vele menni, vagy nyüglődni fognak, hogy

[ Read More ]

Felhők fölött

Nehéz azt feldolgozni, hogy csak két órányi repülőútra van Magyarország, mégis egy teljes nap megy el az utazással. Ok, nem vagyok teljesen igazságos, mert ott van még a kétórás buszút is a repülőtérre és nyilván a kétórányi reptéri intézkedés is. De még ez is csak hat óra, bárhogy is számolom. Mégis már korán reggel elindultam Coventryből és mégiscsak késő este érkeztem meg Magyarországra. Nem csoda, hogy hullafáradtan be is ájultam Kisbende mellé

[ Read More ]

A hármas szint

A lányaim mondogatták ugyan, hogy a mai, utolsó napon vizsgázni fogunk korizásból, de én nem nagyon hittem nekik. Nekem ezt senki se mondta, meg aztán annyit nem tudunk mi, hogy ez bármilyen vizsgára elég legyen. De persze végül nekik volt igazuk.Bevallom, ma aztán tényleg nem akartam korizni menni. Az elmúlt hetekben annyira sok munkám jött össze, hogy szinte minden éjjel 3-4-ig fenn voltam, délelőttönként csak a túlélésre játszottam, majd délben

[ Read More ]

Mindennapi menümizéria

Néha úgy érzem, hogy egész nap főzök. Főnként azért, mert mindenkinek más kell - és nem csak Borsika PKU-ja miatt, hanem mert mindenki egy válogatós disznó.Megcsinálom hát a kaját, 2-3 félét is. Majd elmosogatok, és mire az edények megszáradnak már kezdem is a következő menüsor elkészítését. Most, hogy mindhárom gyerek beteg, és itthon van, még nagyobb a nyomás. Mert persze a beteg joggal válogat. És ezen az se segít, hogy azért ez nem halálos kór,

[ Read More ]

Kicsit sem titkos vágyam

Ahogy az évek telnek, egyre kevésbé fontosak a szülinapok. Nem azért, mert nem akarom őket számolni, vagy mert bajom lenne azzal, hogy múlnak az évek. Egyszerűen csak annyi minden van, ami fontosabb.Ezt a szülinapot mégis vártam, mert volt valami, amire nagyon vágytam és amit nem is rejtettem ám véka alá, olyan egymilliószor mondtam el a férjemnek, hogy mennyire örülnék neki. Ez egy új fényképezőgép volt. Merthogy a régi az kicsi is, elavult is is,

[ Read More ]

Karácsonyi keserédes

Néha, amikor a legkevésbé várja az ember, akkor vágja gyomorszájon úgy a honvágy, hogy szinte levegőt se kap. Persze karácsonykor számítani lehetett rá, hogy jönni fog. De arra nem, hogy a karácsony már most megérkezik.Az egész karácsonyi dili még a Conventionon kezdődött, ahová vittük az ajándékokat. Ott vannak a képen mögöttem. Ezernél is több. Jó volt látni. Azóta viszont már mindenütt körbevesz a karácsony, bármilyen boltba megyek. Persze lehetetlen

[ Read More ]

Az új tanfolyam

Mivel a suliban idén nem indul se matek, se literacy óra, kénytelen voltam egy új okosító helyet keresni. Nagyjából mindegy volt, hogy mit, csak egy volt fontos: legyen hozzá bölcsi is.Na nem azért, mintha annyira le akarnám passzolni Kisbendét, de azt gondolom, hogy igenis jó neki, ha időnként eredeti anyanyelvi közegben van, ráadásul ez nekem se árt. Szóval ha a kettő összejön, akkor már mindenki nyert. Igazából ám valami becsüstanfolyamot kerestem,

[ Read More ]

A titkos fegyvertáram

Olyan pocsék reggel volt, hogy kedvem se volt kibújni az ágyból. Hát persze, hogy megint csak négy órát aludtam, azt is csak három részletben. De most az idő sem vidított fel. Ködös, nyákos, szürke. Igazi lehangoló kép. Egy dologhoz volt csak kedvem az alváson kívül. Pizsamában fetrengeni egész nap, és olvasgatni, tévézni. Amúgy Kisbendét kellett volna úszni vinni, és már éjjel kitaláltam, hogy nem megyek el. Egyrészt mert nem is élvezte múltkor,

[ Read More ]

A fények ünnepe

Idén valahogy korán érkezett a karácsony szelleme. Most kaptam egy emilt, hogy a Conventionon ezernél is több ajándék gyűlt össze a rászoruló gyerekeknek. A kórussal pedig elkezdtük tanulni a karácsonyi dalokat. És ha ez nem lenne elég, akkor ott a Diwali, a Guy Fawkes, az Eid Murbarak - és mind ugyanarról szólnak. Hogy kell a fény, a remény ezeken a hosszú téli éjszakákon. Tüzijáték van szinte minden este körülöttünk. A lányok az ablakból csodálják,

[ Read More ]

Suliújság

Mielőtt Angliába költöztünk, levelezni kezdtem néhány anyukával, akik akkor már itt éltek: Persze a legtöbb kérdésem az iskolákra vonatkozott, hiszen tudtam, hogy egy család komfortérzete alapvetően múlik azon, hogy a gyerekek hogy érzik magukat.Egy csomó dologban, ami otthonról döbbenetesnek tűnt valóban igazuk volt - az angol iskolák ingyenesek, és semmiféle tanszert, tankönyvet nem kell venni a gyereknek. Még egy ceruzát, vagy füzetet sem. Nálunk

[ Read More ]

A tíz legjobb szuvenír a királyi esküvőről

A királyi esküvő lassan fél éve lezajlott, de a britek még mindig gyártják és veszik Kate és William nevéhez köthető szuvenírokat. Tudom, már írtam a royal-wedding cuccokról, ráadásul nem is egyszer, de ez a téma egyszerűen nem hagy nyugodni!1. Kerti törpeA két törpe semmiben nem emlékeztet Kate és William alakjára - de szerencsésen ötvözi a britek kertimádatát a korona iránti hűségükkel, így a rózsás arcú kis teremtményeket csak a hosszas várólista

[ Read More ]

Az őrült tudós tanfolyam

Borsika múlt héten hivatalos volt a birminghami gyermekkórházba. Nagyon is készült az eseményre, mert elég izgalmasnak ígérkezett. Azt ígérték ugyanis, hogy most megnézheti, mi is történik a vérmintájával, amit minden héten be kell küldeni a központba. Szeretem az ilyen programokat, mert azért bármilyen jól is kezeli az én nyolcéves nagylányom a PKU-s diétáját, azért valljuk be, a sok lemondás, ami ezzel jár elég nagy szívás. És ezen a heti (na jó,

[ Read More ]

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...