Három gyerekkel irány Anglia!

Imádom, amikor valami egyszerű, kézzel fogható setítséget adhatok a gyerekeim kezébe. Ez az ábra a mértékegységek átváltásában segít - Betty barátnőm küldte Magyarországról, hála és köszönet érte neki!

Az a bajom a harmadikos matek tananyaggal, hogy ide-oda kapkod, hasonlóan egyébként az elsőshöz. A nagy tananyag természetesen a kétjegyűek szorzása és a háromjegyűek összeadása-kivonása. És emellett vannak még olyan "apróságok", mint a római számok, az óra, a geometria és természetesen a mértékegységek. Ezek szerintem nagyon fontos dolgok - ám a matek tankönyv alig 1-2 oldalt szán rájuk. Tehát mire a gyerek belejönne, már jön is egy újabb adag tanulnivaló, és a nehezen megszerzett kis tudás megy a feledésbe egészen a jövő évig, amikor is újra előkerül és építenének rá, de persze hol van az már, lehet kezdeni az egészet előről.
Az persze tény, hogy a matek tananyag óriási, ezért állandóan szaladni kell vele. Így nem csoda, hogy a fenti kicsike részletkérdésekre egyszerűen nincs idő és mód begyakorolni. Pedig ezek fontos dolgok.
És az egyik legfontosabb közülük szerintem a mértékegységek átváltása, mert ezt a mindennapi életben is kenni-vágni kell. Betty barátnőm, aki maga is lelkesen tanítja a lányait otthon rengeteg könyvet, munkafüzetet bevásárolt és talált olyanokat is, amelyek egy-egy ilyen témakört járnak körül. És szerencsére megosztja velem néha tudását és a tapasztalatait is. Küldött is pár nagyon jó feladatlapos könyvet kifejezetten csak a mértékegységek témakörről, amit úgy döntöttem, hogy szép, lassan fel is fogunk dolgozni.
Ezért mostanában csak minden másnap foglalkozunk a "hivatalos" matek tananyaggal - a köztes napokon pedig lelkesen mértékegységezünk. Ez a kéz az egyik általa küldött feladatos könyvben volt, és szerintem nagyon logikusan magyarázza meg az átváltások összefüggéseit, és ami még jobb, a gyerek a saját kezét nézve felidézheti, hogy mégis hányféle van, mik az összefüggéseik és ki is számolhatja, hogyan kell átváltani.
Ami még jobb - kicsi számok is vannak hozzá, amelyeket bele lehet tenni a kézbe, és még könyebb, látványosabb az átváltás. Mondjuk a kérdés az, 138 cm hány méter? Ilyenkor a 8-as, mint utolsó számjegy megy a centivel jelölt ujjba. A hármas a deciméteresbe, és lám, az egyes a méteres mutatóujjba. És a gyerek rögtön le tudja olvasni, hogy 138 centiméter az 1 méter, 3 deciméter és 8 centiméter.
Amit pedig megtanult, azt azonnal igyekszünk átváltani a gyakorlatba is. Ezért amikor főzünk-sütünk, igyekszem magam mellé venni a gyereket és a gyakorlatban is átvenni mi-mekkora mennyiség. Ma például 50 deka liszt kellett a buktához. Kérdem tőle, az vajon hány kiló lehet? Rávágta, hogy öt. Megmutattam neki, hogy az mekkora adag liszt lenne. Na, azért annyit nem eszünk. Akkor csak fél kiló, ok. De a mérleg grammban mér - ez vajon hány gramm? Öt, vágta rá. Kimértem. Alig egy evőkanálnyi. Hát ennél viszont többet szeretnénk enni. És így tovább minden nap előkerül a kérdés. Mert ez tényleg fontos dolog. Ezért is szánok rá szívesen több időt és figyelmet.