Három gyerekkel irány Anglia!

Anyukám a mai napig emlegeti, amikor egy nyaralás alatt elémtoppant egy kislány és kedvesen arra kért, menjek vele játszani. Mire én mogorván csak annyit válaszoltam neki: van neked anyukád, játsszál azzal, én is azt teszem. Ha ehhez a bájos modorhoz hozzátesszük, hogy utáltam babázni, homokozni, szaladgálni és legszívesebben a szobában töltöttem volna a nyarakat egy kiló könyv társaságában, nem túlzás, azt mondani, igazi penészvirág voltam.

Az elmúlt években sokat változtam - még a saját családom szerint is "egészen normális" ember lett belőlem. Három kisemberrel babázgatok, kedvesen elbeszélgetek a szomszédokkal, és könyvet néha naphosszat a kezembe se tudok venni, annyi a teendőm.
A dobozolás-pakolás azonban ma halasztódott, mert ennél sokkal sürgetőbb teendőm akadt. Az életemben ismét felbukkanó penészvirágzás totális elpusztítása.

És nem átvitt értelemben.

Ugyanis ma reggel felfedeztem, hogy a szép új házunk szép új ágyának szép új ágyrácsán vígan tenyészik a penész. Nem sok, nem vészes - de bizony már a matracokra is átterjedt.

Első pillanatban szabályszerű sokkot kaptam - magam előtt láttam, ahogyan a könyveket, az itthon hagyott játékokat, ruhaneműt, bútorokat belepi majd az alattomos zöld penész. Átterjed a falakra, függönyökre, és mint valami rossz horrorfilmben úgy fog kinézni a ház, mire egy év múlva hazajövünk. (Milyen jó is, ha valakinek élénk a fantáziája...)
Zsolt szerencsére már látta, hogy készülődik bennem a pánik és a hisztéria, és elrohant penészirtó-gátló szerért, én pedig zokogás helyett nekiláttam fertőtlenítőszerrel lemosni a matracokat, és átnézni a ház többi helyiségét, hogy vajon általános vagy egyedi gondról van szó.

Ami jó hír, hogy jelenleg úgy tűnik, csakis az ágyrácsok érintettek. Viszont mind a hat. És mind a hat matrac. Ebből első körben hármat sikerült megtisztítani, holnap jön a többi. És a maradék 4 hétben, míg itt leszünk, figyelni kell, hogy sikerült-e legyőzni a kis mocskot, vagy visszatér.
Utóbbi esetben nem tudom, hogyan tovább. Mindenesetre most nagyokat szellőztetek, próbálom párátlanítani a lakást, és nem kétségbe esni.
Ami azért nehéz, mert nekem most ugyanebbe a frissen penésztelenített ágyba kell befeküdnöm, ráadásul egyedül, mert drága uram itt hagyott minket egyedül. Előrement Angliába lakást és iskolát keresni.

Mi meg itt penészedünk nélküle.
És sajnos nem átvitt értelemben. :-(