Ha megengedem.
Megengedtem.
Azóta itt vannak ezek a hirdetések én néha megnézegetem őket - de soha nem kattintottam rá egyikre sem. Mert hát benne is volt a szerződésben, amit aláírtam, hogy hiába teszem, az nem számít igazi, fizetős kattintásnak. Akkor meg minek.
Mások viszont úgy tűnik néha elcsábultak, és köszönöm nekik, hogy ezt tették. Minden egyes kattintás ugyanis pénzt jelent nekem - nem sokat persze, de sok kicsi sokra megy és most, végre három hosszú év után újabb levelet kaptam a Google-től, hogy adjam meg a bankszámlaszámom, mert utalnának. Elértem a minimális kiutalható összeget: 60 fontot.
Az összeg nem nagy - alig 15 ezer Ft. Ha belegondolok, hogy mennyi munkaórám van a blogban, akkor semmi. De ha azt vesszük, hogy nem a pénzért kezdtem el írni és ez csak olyan talált pénz, ajándék, akkor viszont nagyon jó érzés, hogy honorálják vele a erőfeszítéseim.
Néha vissza szoktam olvasni a saját bejegyzéseimet - és olyankor mindig sajnálom, hogy miért nem írtam még sokkal többet. 370 bejegyzés és 55 ezer oldalletöltés van mögöttem és millió olyan emlék, ami a blog nélkül elveszett volna, helyek, képek, nagy rácsodálkozások, apróbb bosszankodások, sok öröm és sok kétely. Fel-felmerül bennem, hogy abbahagyom - de aztán az is, hogy inkább teljes erővel újra nekiállok írni, bepótolom, ami kimaradt, mert írni jó, blogot írni meg különösen jó, mert összehozza az embereket a földgolyó minden részéről. Nyilván, ha angolul írnék, akkor ez méginkább igaz lenne, de magyarok is mindenhol élnek, és Új-Zélandtól kezdve Alaszkáig mindenféle helyről kattintottak már emberek a blogomra. A legtöbben persze Magyarországról és Angliából. Mindenféle vicces keresőkifejezésekkel találkozom, ma például valaki úgy talált ide, hogy a "férfiak tűsarkú csizmában"-t gépelte be a gugliba és a bitek titokzatos útja idehozta. Szerintem csalódott - de persze, lehet, hogy talált magának valamit, ami mégiscsak itt tartotta.
Mint ahogyan azok is, akik nap mint nap ránéznek a blogra, akkor is, ha épp nem írok. Mert bizony jóval ritkábban írok már, mint három évvel ezelőtt, amikor 2-3 naponta felkerült egy új olvasnivaló.
Persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem írok én kevesebbet - mostanában több cikket írok, mint amikor kiköltöztünk. Azt hittem, hogy az évek alatt majd szép lassan elhalnak az újságírói munkáim, hiszen nem vagyok jelen. De úgy tűnik, hogy ez nem számít, és ez jó.
De az is jó, hogy van egy blogom, és azt mindenféle jó fej, kedves ember is olvassa.
Köszönöm nekik!
Pontosan így kell nézni ó, hogy talált pénz. Sajnos nálam ez nem opció mert történt egy kis bibi az adsense résszel és nem hajlandó működni. Ha esetleg több pénzt szeretnél keresni (nem hiszem, hogy ez egy cél lenne) akkor nézzél szét a megtekintés után fizető cégeknél.