Most, hogy már pár hete aktívan lakjuk be a mi kis házikónkat, kezdjük megismerni, mit tud - és persze mit nem. A serpenyő mindegyik felében akadnak dolgok - de azért gondolom nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy alapvetően elégedettek vagyunk.
1. Van kert és mókusokat látok mosogatás közben
Nem kell sajnálni, mert mosogatógépem is van - de azért ha mégis el kell öblíteni valamit, akkor bizony jól esik, hogy a mosogató fölött egy nagy ablak van, ami pont a mi kis kertünkre néz. Ami amúgy nem is olyan aprócska. És a végében van egy óriási fa, és azon él egy mókus, ami elég közel jön gyakran hozzánk. Imádom. Amúgy madarak is vannak. Az egyik akkora, mint egy szakra, de a farka és a szárnya vége kék. (A férjem szerint ez a tarka farkú szarka.) Lehet ezen röhögni, nekem, a tősgyökeres pesti csajnak ez igazi élmény.
Bár magát a kertet még igazán nem használjuk ki, mert eddig a benti részekre koncentráltunk, már ezer tervünk vannak ezzel is. Elsősorban egy házhoz csapott toldalék (conservatory) képében, de mivel az elég drága (olyan tízmilla), lehet, hogy csak fedett terasz lesz belőle első körben. De kerti partik biztosan.
2. Óriási a konyha
Igen, ebbe szerettünk bele elsősorban, amikor megvettük a házat. A konyha olyan rendes, nagypolgári U-alakú, és belefér még a nagy ebédlőasztal is. És még akkor is van tér. Mondjuk én nem fekete csempéket választottam volna a barna bútorhoz, de nem néz ki rosszul ez sem, elismerem. Sajnos úgy tűnik, hogy mindegy mekkora a konyha, mindig csurig tele van cuccokkal, és a konyhapult sem tud képes makulátlanul üres lenni - de ezek még dolgozom. Mindenesetre a konyha, na az önmagában is megérte a befektetést.
3. Éjszaka is világos
Ahol három gyerek van, ott bizony fontos szempont, hogy éjszaka ha valaki felriad, akkor ne féljen a sötétben. A régi lakásunkban mindig égve hagytunk egy kislámpát - de itt erre nincs szükség, mert pont a ház előtt van az utcai lámpa, és bevilágít. Az elalvásban nem zavar - de nincs koromsötét. Olyan kellemes.
4. Alig van benne padlószőnyeg!
A régi lakásban a halálom volt, hogy még a fürdőszoba is padlószőnyegezve volt, meg az ebédlő is. Ezt valami olyan fokú idiótaságnak látom, hogy elmondani sem tudom. Szerintem egyszerűen képtelenség a padlószőnyeget igazán rendben tartani (bár ismerek olyat, akinek sikerül). Persze nyilván attól is függ, hogy milyen minőségűt vesz az ember. De akkor is - én parketta rajongó vagyok, szerintem még a lábnak is jobb érzés. Na, itt nincs miért panaszkodnom: a lakás nagyobbik részében faparketta van - csak egy szoba és a lépcső padlószőnyeges. Egyelőre ehhez nem nyúlunk. De szerintem csak idő kérdése.
5. Nagyon csendes az utca
Olyannyira nincs áthaladó forgalom, hogy az utca hatalmas fekete-fehér macskája rendszeresen az úttest közepére fekszik le napozni. Ide aztán csak az jön, aki itt lakik. Meg persze az autósiskolák, akik rendszeresen a ház előtt gyakoroltatják a parkolást a tanítványaikkal. Ez mondjuk nem zavaró - elég jól szoktunk rajta szórakozni. Éjszaka is csendes, nappal se hallani semmit. Esetleg minket. Mert hát ugyebár az én fiam... hát ő nem csöndes.
Persze nem minden tökéletes. Hogyan is volna? Bizonyos dolgokon már változtattunk - ilyen például az élénkzöld fal. De van, amin nem könnyű. Ha egyáltalán lehetséges.
1. A bejárati ajtóval szemben van a WC
Ez mondjuk valami nemzetközi standard lehet, mert az otthoni lakásunkban is így van megoldva. (És a Balatonnál is így volt, de ott a férjem áttetette.) Nem tudom, hogy ezt ki találta így ki, de szerintem rémes. Igaz, itt annyi könnyítés van, hogy a bejárattal szemben van a lépcső, és a lépcső tetején a WC, de azért ha valaki belép, és nyitva a fürdőszoba ajtó, akkor bizony ez az első, amit nálunk lát. (És mivel tolóajtó van a fürdőszobán, ami ráadásul akar, hát így ritkán van zárva.)
2. Túlságosan is angol
A mi házunk olyan tipikus vöröstéglás angol sorházacska, amik a hatvanas években épültek. Nekem ezek tetszenek - de sajnos ez a mesebeli külső együtt jár egy csomó dologgal, amiért nem vagyok igazán oda. Kezdve azzal, hogy emeletes. Mert itt az a standard. Lenn a nappali és a konyha, fenn a hálószobák és a fürdőszoba. Ez az amúgy logikus felosztás azzal jár, hogy lenn nincs WC. Tehát akinek pisilni kell, az felszalad. Amúgy eredetileg a konyhában volt egy WC is, de az előző lakó megszüntette. Nekünk tervünk az, hogy visszahozzuk, ha nem is pont ugyanoda.
De az emelet - az csak egy gond. Azt is el tudom viselni, hogy itt bizony zsinóros a lámpa, és a fürdőszobában külön csapból jön a hideg és a meleg víz. Angolos megoldás, hozzá lehet szokni pár nap alatt.
De az az igénytelen gányolás, amit a mesterek itt csináltak... hát az gyakran felháborít. Kezdve azzal, hogy az egyébként szép és igényes beépített konyhabútoron két szekrény között van egy olyan 3 centis rés. Valaki nem jól számolt, rövidebb az egyik ajtó stb. Mi a megoldás? Semmi! Ott hagyták a rést és kész. Szintén a konyhában ugyebár megszüntették a WC-t. A kiállást levágták, de nem ám a padlószint alatt - felette. Ami így kilóg a padlóból. És még sorolhatnám ezeket az amúgy apró hibákat, amiket egy picike hozzáértéssel, odafigyeléssel, minimális igényességgel meg lehetett volna oldani - és ezeket én magyar lakásokban sehol nem láttam még.
3. Csak pár centi hiányzik
Pici ez a ház. Igen, ezt eleve tudtuk és számoltunk vele. Két hálószoba - egy a gyerekeknek, egy nekünk. És maguk a hálók se túl nagyok. De most, hogy pakoljuk ideoda a bútorokat, azzal kell szembesülni, hogy tényleg ha csak 5-5 centivel nagyobb lenne a ház minden irányban, akkor mennyivel jobb lenne. Akkor oda tudnám tenni az ágyat ahol a legjobb lenne - ÉS még az ajtót s be lehetne csukni. Így nem. Akkor elférne a szekrény, akkor odaillene az asztal.
Nem mondom, így is megoldjuk a dolgokat - de ha csak 1-2 centivel nagyobb lenne, sokkal több lehetőségünk lenne.
4. Kövezett padló nincs
Fentebb örömködtem, hogy nincs padlószőnyeg, és ez jó hír - de még nem jutott el a ház a hazai színvonalig, mert nincs benne kő sem. Laminált padló van a konyhában és a fürdőszobában is. Különösen az utóbbiban fájó ennek a hiánya, mert viszont plafonig fel van csempézve. Egy kosz és macera lett volna (szerintem) padlólapokat lerakni. De nem. Ott is laminált padló van. Nem is szépen, és igényesen lerakva. Jujj.
5. Nincs fűtés a konyhában
Ez is olyan rejtély, ami előtt értetlenül állunk. Van kazánunk, és minden szobában van radiátor - kivéve a konyhát, ami amúgy a legnagyobb helyiség a házban. Persze amint elkezdek sütni-főzni, azonnal bemelegszik, főleg mert szép napos. De azért reggelente bizony már most érezni, hogy hűvös. Szerintem téli reggeleken igazán kényelmetlenné válik majd. (Pláne szegény teknősünknek, aki itt alszik.)
Kedves Marcsi! Előző angliai tartózkodástok óta olvaslak, nagyon szeretem a blogot, akárhonnan is írod.Most mégis örülök, hogy visszaköltöztetek, szerettem a magyar részt is, de ez jobban érdekel. Sok érdekes dolgot tudtam meg abból, hogy olvaslak, olvastalak. Közben a gyerekek is hogy megnőttek. Köszönöm hogy írsz, az új angliai élethez sok szerencsét és örömet kívánok:Klári