 |
A fenti képet Blackpoolban készítettem a Believe or not! múzeumban. Az angolul nem tudók kedvéért, ez egy Betegség baba - Magyarországról. A magyarok ilyen rongybabákat használtak a felirat szerint a torokgyíkban szenvedő gyerekek gyógyítására. Megcirógatták vele belülről a gyerek torkát, aztán kitették az útra. Aki felvette, vitte a betegséget is, el a családtól, aki a rongybabát csinálta.
Magyar vudu. Amúgy ilyesmiről én is olvastam már néprajz könyvekben, szóval a betegség átadásának ez a hite tényleg létezett régen Kelet-Európában. Ripley egyébként, aki a múzeumot alapította körbeutazta a világot mindenféle vicces, egyedi és furcsa tárgyért, és bár egy eredeti rongybabát nem sikerült szereznie, de a legenda annyira megtetszett neki, hogy legalább egy ilyen táblát kirakott a múzeumba. És ezt hozzánk kapcsolta. Magyarokhoz.
A tapasztalataim szerint az átlag angol körülbelül ennyit tud rólunk. Egy egzotikus balkáni ország vagyunk, és nem is pontosan tudják, miben vagyunk mások, mint mondjuk a Románok. Innen nézve Budapest és Bukarest tényleg ugyanaz, bármennyire is tiltakozunk az összemosás ellen. Ráadáasul mi azt gondoljuk, hogy magyarok mindenütt vannak - de valójában sokkal kevesebben vagyunk, mint mondjuk a lengyelek, akiket például egyáltalán nem kedvelnek itt, főleg mert mert a külföldiek által elkövetett bűnesetek listáján ők az elsők. (Megjegyzem, mint az első tízben sem szereplünk, ami azért apró fellélegzés nekem.)
Nem kétlem - nagyon sok művelt angol van, aki tudja, hogy milyen szuper focistáink voltak anno, és hogy ki volt Szentgyörgyi Albert és hogy miről szólt az 56-os forradalom. Mondom, biztosan vannak ilyenek - de én sajnos velük nem találkoztam. Se a kórusban, se a vonaton, se az önkormányzatnál, se az iskolában. Pedig elég gyakran megkérdezik tőlünk, hogy mi az a furcsa, dallamos nyelv, amin a gyerekekkel beszélek, mert ehhez hasonlót még soha nem hallottak. Magyar, mondom ilyenkor büszkén és várom, hogy mit szólnak. Általában zavart csend a válasz - na igen, az akkor nem szláv nyelv? Nem, mondom nekik, ez bizony nem az. Egyáltalán nincs olyan nép, akivel igazán szoros nyelvrokonságban állnánk, magyarázom, talán a finnek, vagy a sumérok, teszem hozzá viccelődve, de ezt már nem is értik. Finnek? Akkor most északon élünk, mégsem közép Európában? És sumérok? Az nem kihalt nyelv? Ez az egész ugyanannyira nem mond semmit nekik, mint mondjuk nekem a nagy krumplivész, ami miatt az írek a mai napig haragszanak az angolokra. (A 18. században egy fertőzés miatt elpusztult a teljes ír krumpliállomány és 1 millió ír meghalt, a népesség 25%-a, és az angolok bár megtehették volna, nem segítettek.)
Szóval Magyarország nincs a térképen. A gyógyszertárban múltkor az eladónő például azt mondta, hogy ő még soha nem hallott Magyarország nevű helyről, egyáltalán Európában van? A Rubik kockáról se tudják, hogy magyar ember találta ki - bár magát a játékot mindenütt lehet kapni. Ennél még a gulyás-csikós sztereotípia is jobb lenne, de itt még ez sincsen.
A gyerekek sulijában például egy csomó tolmács dolgozik, aki segíti a külföldi gyerekek beilleszkedését. Van szomáliai, román, indiai - magyar nincs. És nem csak itt nincs, még az önkormányzat honlapján se keresnek ilyen szakembert, se iskolákba, se egészségügyi intézményekbe. Egyszerűen olyan kevesen vagyunk, hogy nincs igény még a magyar tolmács munkájára sem. (Kicsit lelombozó, hogy még az urdu nyelvismerettel is többre mennék...)
Persze honnan is ismernének minket, hiszen Magyarország sem a hírekben, sem az újságokban nincs jelen. Na jó, a vörösiszap az tényleg mindenütt szerepelt két napig, de a politikusaink nem tudnak olyan elképesztő őrültséget csinálni, hogy az áttörje az angolok ingerküszöbét. Legfeljebb az újság utolsó oldalának egyikén jelenik meg az apró színesek között - körülbelül ugyanolyan fontos módon, mint mondjuk egy afrikai ország diktátorának őrültsége. Igen, akiknek ez a szakmájuk, azok odafigyelnek rá, mi zajlik nálunk - de körülbelül ugyanolyan elnézően, mint egy atya a kicsi hülye gyerekét és joggal, mert a mi demokráciánk nagyon fiatalka még az övékhez képest. Múltkor voltam egy kastélyban, amit a tulaj, akinek a családja olyan 500 éve ott lakott, eladott az English Heritage-nak. Ez a helyi műemlék-kezelő hivatal, de most egyszerre nem volt ennyi pénzük, ezért megállapodtak a tulajjal, hogy 99 évig fizetik majd neki a részleteket. És az belement - mert bízik ebben az angol hivatalban, és magában az angol rendszerben is, hogy ez tényleg meglesz 99 év múlva is, és hogy tényleg fizetni is fognak neki. Nem mellesleg így a saját unokái jövőjét is bebiztosította.
Az jutott eszembe, hogy van-e Magyarországon olyan cég, hivatal, akármi, aminek én ennyi hitelt adnék. Nem csak szó szerint, képletesen is. Hiszen otthon minden változik, minimum négyévente. Most itt legyen a Nemzeti Színház, vagy ott, építsünk négyes metrót vagy sem, kell-e magán nyugdíjpénztár vagy ostobaság. Semmi nem biztos, minden képlékeny. Az angolok számára ez ismeretlen dolog, és nem is nagyon tudnak azzal mit kezdeni, hogy nálunk mindennapos a korrupció, a hálapénz, az adócsalás - mi van? Vadkelet, mondják és valójában igazuk van. Miért is foglalkozzanak velünk? Majd a civilizált európai ország leszünk. Különben is ott van nekik két állati nagy angolul beszélő kontinens, amivel foglalkozhatnak és még egy csomó kis országocska, akik gazdaságilag és politikailag is sokkal jelentősebb náluk. Amúgy meg különben is - az Egyesült Királyság egy sziget és tény, minden szigeten lakó ember egy kicsit magának való, a világa a tengernél ér véget. Mi meg olyan messze vagyunk tőlük, ráadásul olyan kicsikék, és jelenleg elég furcsa dolgok is zajlanak nálunk, amiket nagyon nehéz megérteni. Még nekünk is - nemhogy az átlagos angoloknak. Hát inkább nem is foglalkoznak velünk, még közhelyek és sztereotípiák szintjén sem.
Ebben a légüres és teljesen tudatlan térben csak egy jó dolog van. Nem néznek ránk rossz szemmel a magyarságunk miatt és ez jó, például már jobb, mint mondjuk a lengyelek helyzete, akiknek keményen kell küzdeni ha nem akarnak a sztereotípiák áldozatai lenni. Nekünk ezzel nincs gondunk, és minden hazánkfia, aki most külföldön él, felelős érte, hogy mit fognak gondolni rólunk, mert itt és most formálja a magyarokról alkotott képet. Ki így, ki úgy. Ha már annyian mennek külföldre, olyan jó lenne, ha ez a kép szép lenne. És ez most rajtunk és a gyerekeinken múlik, mert mind nagykövetek vagyunk. És ez felelősséggel jár.
Igen, az allandosag, a folytonossag, biztonsag!
De jo lenne Mgayarorszagon is!
Nemreg az egyik uzlet kirakataba regi fotokat tettek ki a varosunkrol, mindenfele korokbol.
Nagyjabol ugyanazok az epuletek lathatoak rajtuk, mint manapsag, a belvaros 200 ev alatt nagyon keveset valtozott.
Nekem a legnagyobb dobbenet az volt, hogy a Llyods bank ugyanabban az epuletben van vagy 100 eve.
Azt, hogy az utcanevek nem valtoztak, mar meg se emlitem...
Én Londonban se tudtam magamnak magyar tolmácsot szerezni a korházban. Szóval nem csak vidéken van igy. Viszont az urdu tolmács és feliratok bizony tényleg nagyon is bőven vannak és kell is ha belegondolsz hogy sok helyen a lakosság fele paki. Legalábbis itt mifelénk...
Nekem anno soksok eve biztositottak volna telefonos angol tolmacsot az NI szam interjun, de megbirkoztunk a feladattal vegul kettesben, az ugyintezo es en.
Annak, h ide nem jut el minden otthoni kretenseg, en csak orulok, bar az ismerosok mindig megtalalnak, ha megis hir leszunk, egy frocli erejeig legalabbis. A geologus unokaoccs a vorosiszap katasztrofarol tobbet tudott mint en.
Tenyleg nagyon tre kornyeken lakhattok, vagy azok, akikbe belefutsz nagyon muveletlenek, az en tapasztalatom, h a finnugorsagot azert ismerik, legalabbis akikkel en talalkoztam, ismertek. Az orszagot is el tudtak helyezni foldrajzilag, 56 is megvan altalaban. Bar ha engem megkerdeznek, h honnan jottem (ertsd milyen bevandorlo vagyok), akkor siman a falunk nevet mondom, esetleg hozzateszem, h Surrey, ha nem itt tortenik, mert mi koze, es tanuljon meg kerdezni. Ha azt kerdezi milyen nyelven beszelek, vagy honnan az akcentus, akkor elmondom, nem szegyellem, de asszem 10+ ev itteles utan nem fogom magam friss kulfoldikent bemutatni (leginkabb maganiskolasokat tanitok es hat a szulok, khm tisztelet a kivetelnek talan rosszabbak neha mint a te kornyekeden elo prolik :P)
De az teny, h mi sokkal tobbet kepzelunk magunkrol, mint amennyi jogos es sok magyar bunkozza le azokat, akik esetleg nincsenek kepben, pedig mi sem tudunk semmit mondjuk az USA tagallamairol, nem hiszem h vakterkepen el tudnam helyezni mondjuk Montanat, vagy kisebb azsiai/afrikai orszagokat, plane a nem tul zuroseket.
A torokgyikos baba vilagszam, sosem hallottam meg errol :)
Zsuzsi, azon én se lepődök meg, hogy az indiai boltos kisasszony nem tudja, hogy hol van Magyarország, de jogos, én se tudom, hogy az kontinensnyi országában milyen tartományok vannak, vagy milyen nyelvek. De azért nem trézném le a környékünket :-) kifejezetten szeretek itt lakni, pillanatig nem éreztem itt magam rosszul.
Amit azonban a megítélésünkről írok, azt nem csak innen veszem. Tudod, mi nagyon sokfelé utazunk Angliában, vonaton, múzeumban, kastélyokban, szállodákban rendszeresen beszélgetek angolokkal és senkinek nem csillant meg még a felismerés az arcán, amikor azt mondtam, hogy Magyarország. Se nevet, se eseményt nem vágott rá senki... (Egyetlen kivétel a német tanfolyamon egy üzletember, mert ő már járt nálunk egyszer és aludt Budapesten egy éjszakát. De ő se mondott többet, mint az udvarias, az milyen szép ország is vagyunk...)
Szoktam hallgatni a classicfm nevű komolyzenei rádiót, ahol említették a magyar operaház igazgatója körüli hercehurcát. Úgy látszik, elég műveltek a hallgatói.:) Egyébként én is ezt tapasztaltam olaszoktól, spanyoloktól, svájciaktól, alig hallottak rólunk.
Az urdu nyelvtudással meg tényleg sokkal többre lehet menni, mint a magyarral, mert a beszélt változata gyakorlatilag megegyezik a hindivel, csak politikai okokból arab abc-t használnak. Úgyhogy ha megtanulod, rögtön két nyelvet tudsz:), A hindi írás meg nem nehezebb, mint az orosz.
Itt egy kis reklám arról, hogy miért is érdemes megtanulni.
http://www.asu.edu/clas/dll/hin/docs/Why_Study_Hindi-Urdu.pdf
Mária
Marcsi, a negy utolso mondatod nagyon szep !!!
Nalunk kicsit jobb a helyzet. Pedig nagyon kis varosban elunk, a polgarmester eloszeretettel emlegeti falunak :-))). Amikor a vorosiszap volt, jottek a szomszedok sorban, hogy ugye a rokonaim jol vannak, nem arrafele elnek. Amikor elkezdtek Magyarorszagrol tobbet beszelni (politika, allamcsod-veszely, stb), tobb tanar megkerdezte a 13 eves nagyfiamat, hogy mi is van es mit gondol rola (!!!). Ha azt mondom, magyar vagyok, rogton mondjak, hogy "jaj, igen, hallottuk Budapest milyen szep varos" es az utobbi evben tobben kertek, hogy majd meseljek reszletesen es adjak programotleteket, mert szeretnenek Magyarorszagra utazni. Szoval itt nem allunk olyan rosszul. Utolso elmenyem (lett volna, ha nem kesem le :-(((), a nagyfiamnak mult heten hegedumeghallgatasa volt. Meselte, hogy az elso kislany a Kiskece lanyomat jatszotta. Persze ok nem tudtak, pontosan mi, csak azt, hogy "magyar nepdal". De akkor is ! Egy francia kisvaros egyik francia hegedutanara ajanlotta a kislanynak. Kulonben szerencsere nagyon nyitottak mindenre. Elso evben a fiamtol kerdezte az akkori hegedutanar, hogy lenne-e valami, amit szeretne megtanulni, hogy ne mindig csak o, a tanar ajanljon darabokat. Fiam ravagta, hogy igen, majd mutat valamit. Kicsi kora ota egyik kedvence a Tavaszi szel, hat bevitte a tanarnak. Tanar meghallgatta, aradozott egy sort, hogy ez gyonyoru, keritett hozza zongorakiseretet; kozolte, hogy az igazi az lenne, ha en meg a masik kisfiam el is enekelnenk...es ez volt a fiam azevi "vizsgaradabja". Ha csak tizen maskepp reagaltak utana arra, hogy "magya", mar megerte.
A XX. és XI. századi történetünk és történelmünk alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy nemtudják mifán terem Magyarország. Úgy gondolom, hogy mi a Monarchia megszűntével megszűntünk létezni Európa számára és már azelőtti Ferenc József időszakban sem tulajdonítottak neünk túl nagy jelentőséget...Kossuth és Széchenyi volt az, aki akkor még nyomot hagyott a történelemben.
Angol tekintetben mint csillámporos vámpír barátunk jut az eszembe, aki egyszerűen gettónak nevezte Budapeset - itt forgatta G. de Maupassant Bel Amiját- , majd amikor a riporter kérdezte, hogy tudja-e ki fedezte fel ezt és azt, akkor csak hüledezett. Ez már csak így megy.
De én továbbra is szeretem azt hinni, hogy egyszer már nyomot hagytunk a világban és ha lenne egy tőkeerős országunk biztos kormányzással és olyan emberekkel akik tisztelik és nem elveszik feltalálóinkat akkor jobbak lehetnénk...na és persze sok minden más is van még amiben lehetnénk mi a legjobbak, csak hát mégsem.
Egyébként a nyelvünk biztosan nem finnugor, ezt anno a múlt század derekán találták ki, mert ahogy mondták: " vedd el a magyartól hitét történelmében és leigázhatod őt büszkén"... a nyelvünkben egyébként csodálatos keveredés van sokan mondják pl., hogy japán alapok vannak benne - sio-só-.
Nekem ez a meglátásom, biztos badarság, de szeretem verni a mellem, hogy magyar vagyok még ha nincs is mire. Persze évek múlva biztos másként látom most, de így a 20-as évem még idusát sem elérve így gondolkozom
Ada
Hát ez a finn nyelvrokonság dolog szerintem nem ennyire egyszerű kérdés, de tény, hogy annak idején politikai döntés volt a finn rokonság erőltetése. De nem kizárólag, igenis van mögötte tudományosan megalapozott eredmény is, csak azt mostanság nem divatos emlegetni. Magyar szakon végzett emberként két féléven át tanultam finnugrisztikát, és van némi rálátásom a témára. De nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez az egyetlen út.
Hallgattam egyszer például egy zseniális előadást, ami a török nyelvrokonság kérdését feszegette, amit könnyedén el szoktunk intézni azzal, hogy hát itt voltak 150 évig, naná, hogy átvettünk tőlük dolgokat, pedig a török szavaink és nyelvtani szerkezeteink nagy része ennél sokkal régebbi és komolyabb, mint a findzsa-lándzsa egyezés. De mivel politikailag ez most se menő nézet (és soha nem volt az, lévén a törökök egy ideje nem meghatározó politikai erő) a kérdésről azóta se hallottam. Most épp a sumér és a japán a menő - nekem ez totális vicc, több komoly nyelvész tollából született elemzést olvastam a kérdésről, és értem én, hogy rájuk szeretnénk hasonlítani, de ezek tudományos megalapozottsága az én rálátásom szerint konkrétan nulla. Viszont vitázni nem akarok róluk, mert ezek nem komolyan vehető tudományos nézetek, hanem hitbéli kérdések - arról meg ugye értelmetlen a vita. :-) Legfeljebb két nyelvész között.
Az mindenesetre tény, hogy ha ha a szavak nem is, a hangzóink és a nyelvünk intonációja nagyon hasonlít a finnre, ha voltál már valaha ott, vagy hallottál finneket beszélni (én mindkettőt) akkor ez elég megdöbbentő élmény. :-) És ezt nem csak én látom így, de pl. azok angolok is, akik ismernek finneket is...
Marcsi, igy a majdnem 11 ev alatt mi is jartunk par helyen ;)
Eleinte pipaltam, h melyik English Heritage es National Trust helyen jartunk, aztan abbahagytam, a South-East kb kipipalva. Nekem tenyleg az a tapasztalatom, h ha megemlitem, h Hungary, akkor jonnek azonnal h Puskas meg h elkezdik meselni, h jartak ott valamikor a nyolcvanas evekben es ugye ismerem azt az ettermet ahol ettek, a nevere nem emlekeznek, de egy szeles utn volt, meg fak is voltak az uton... Hmmm (ilyenkor kedvem lenne megkerdezni, h ok ismerik-e Londonban azt a helyes kis Cafet, valahol Richmondban, milyen jot reggeliztunk ott egyszer :P)
A tre kornyeken azt ertem, h az a resz egy dologban volt nagy, a neheziparban. De annak huszonsok eve vege, azota az elvandorlas, az orszagos atlag tobbszorose munkanelkuliseg, tobbgeneracios segelyboleles, tinedzser terhesseg (nalatok az orszagos atlag majdnem duplaja van, a mienknel tobb mint haromszorosa) a jellemzo. Akinek volt szakkepzettsege vagy vallakozokedve az elvandorolt, aki egyetemre ment, az nem oda tert haza altalaban, mashol folytatta a diplomas eletet. Akikkel te a kornyeken talalkozol, azok valoszinuleg kevesbe vilaglatottak mint azok akikkel en errefele. Ettol persze meg te szerethetsz ott elni es erezhetted nagyon jol magad az elmult ket evben (bar akkor felmerul a kerdes, h miert mentek Spanyolo-ba, sztem elegge mixed message amit te itt kozvetitesz, de ez nem feltetlen baj :) )
Vicces élményem volt tegnap - a Németórán beszélgettem egy másik angol pasival, aki megkérdezte, hogy honnan jöttem, Magyarország mondom és látom az arcán, hogy nulla, de tényleg. Pedig ez is tök normális, nem lepra csávó volt, meg nyilván még érdeklődő is, azért megy németre, mert kilát a szigetről. Kérdezi, hol is vagyunk Európában, mondom, kik a szomszédaink. Mondom. Mire ő: akkor nálunk lehet jókat síelni, mert vannak nagy hegyeink? :-) Ha már ott voltunk megkérdeztem a csoportban az indiai és a kínai csávót is - nulla infójuk van Magyarországról.
Én nem kétlem, hogy vannak nálunk jobban művelt és nyitottabb angolok, akár még helyben is, egyszerűen csak leírtam, hogy az én tapasztalatom mi. :-) Nekem még senki nem jött se Puskással, se 56-tal bárhol is jártam, se Coventryben, se vonaton, reptéren, kastélyban, múzeumban.
És mint már sokszor leírtam, nem azért akarunk Spanyolországba menni, mert nekünk itt rossz. Sőt, épp azért indulunk el nehezen, mert jó. Nem tudom, hogy ebben hol a mixed message. :-))) És hogy egyáltalán miért megyünk, az lehet kérdés egyeseknek, de nekünk azért ez is elég világos: azért, mert a világ nagy és sok helyen lehet benne kellemesen élni, pláne, ha az embernek olyan melója van, hogy megteheti.
Marcsi, azért van magyar tolmács itt is, a Leila pont az. :-D Őt hívják, ha magyaroknak kell tolmácsolni kórházban vagy egyéb helyeken. De asszem ő elég is egymaga erre a feladatra. :-)
En is lassan 10 eve vagyok itt. Eleinte meg elbeszelgettek velem az emberek, jottek a Puszkasszal, meg Budapeszt, meg Formula One, meg Danube, na meg ugye a fLorint. Aztan beleptunk az EU-ba es egyre tobben lettunk, es egyre tobb - mar elnezest - suttyo hulye erkezett akinek beilleszkedesi kepessege es akarasa a zeroval egyenlo, es szepen lassan ezek a dolgok elkoptak.
Eleinte mindenhol volt magyar tolmacs, de ahogy az NHS penze fogyott, ugy hirtelen egyszerubb lett a beteget megkerni hogy hozzon magaval forditani valakit.
Az meg hogy mennyire tudjak Magyarorszagot behelyezni a terkepen. Tudom hogy merre van Litvania, Esztorszag es Lettorszag. Tudom a sorrendjuket? Rohadtul nem. Mert annak idejen foldrajzoran nem volt fontos. Ugy tanultok hogy van Oroszorszag, meg a regi FAK. Kesz. Ebbol kiindulva nem feltetelezem hogy az angol kisgyerekeknek 20 eve tanitottak hogy France, Belgium, Holland, Germany, Austria, Hungary, Romania and Bulgaria. Kizart... Coventryben, a midlands kozepen meg szerintem elobb tanitottak az iskolakban Azsiai foldrajzot mint Europait...
Maximalisan egyetertek veled hogy itteni magyarkent nagy a felelossegunk. Sokan nem fogjak fel hogy egy rossz magatartas, egy metron reszegen uvoltozes mit eredmenyezhet.
Azert kivancsi vagyok majd a Spanyol tapasztalaidra is, azt tudod mar hogy mikor mentek?